Kommentárjában David Canter emlékeztet arra, hogy a másfél hónap alatt öt prostituáltat meggyilkoló, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Steve Wrightot nyolcéves korában elhagyta az anyja, apjával pedig egész életében viharos kapcsolatot tartott fenn. Első, thai felesége a férfi összes pénzével távozott, második nejével azonban látszólag boldogan élt.
A cikkíró szerint az ipswich-i rémként hírhedtté vált elkövető motivációjának megértéséhez érdemes felidézni a több mint negyven prostituáltat meggyilkoló Gary Ridgeway esetét. Utóbbi a lebukása után azt mondta: "Azért tettem, mert gyűlöltem őket..., mert a nők képesek voltak irányítani engem, de nem szeretem, ha irányítanak. Nem voltam elég erős ahhoz, hogy megmondjam az embereknek, hogy ne használjanak engem eszközként. Én irányítottam, amikor megöltem a nőket. Kiadtam a haragot magamból."
A szerző úgy véli, hogy Steve Wright sem hirtelen haragból ölt, hanem a megalázottság és a szégyen hosszú idő alatt felgyülemlett érzete miatt. Mint más gyilkosok, ő is áldozatnak érezhette magát, a kiszemelt embereket, ebben az esetben nőket pedig gyötrelme okának tartotta.
A férfi hosszú évek óta igénybe vette a prostituáltak szolgáltatásait, gyakran látogatta a törzshelyüket, és az irántuk érzett megvetés lassan gyűlöletté változhatott benne. Nem ő lenne az első sorozatgyilkos, aki úgy érzi, hogy az örömlányok csábították őt azokra az aktusokra, amelyekért később szemrehányást tett magának.
Noha más magyarázatok sem zárhatók ki, az újságíró szerint a prostituáltak kiszolgáltatottsága, könnyű kizsákmányolhatósága ágyazott meg Steve Wright cselekedeteinek, és végeredményben azért gyilkolt, mert olyan könnyen megtehette.
Újabb gond a fúrt kutakkal – itt a figyelmeztetés