2026. július 1-jétől átalakult a parkolási rendszer: a korábbiaknál egységesebb fővárosi zónarendszer lépett érvénybe, és a legtöbb kerületben (14-ben) leszerelték a parkolóautomatákat. Ezután a kormány és a Fővárosi Önkormányzat 2026. október 1-jén a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) ülésén egy átfogó, többpontos megállapodást kötött, melynek egyik részeként a parkolás üzemeltetése és a parkolási bevételek a kerületektől a Fővárosi Önkormányzathoz kerülnek át. A befolyt összegekből egy budapesti útalapot hoznak létre az utak felújítására, ebbe beletartozik a kerékpáros és a gyalogos infrastruktúra javítása (például zebrák kialakítása) is.

A döntés ellen több (7+1) kerület vezetője tiltakozik, mivel szerintük ez az átalakítás alapjaiban rengetné meg a helyi kerületi önkormányzatok költségvetését. Kifogásként merült fel, hogy a parkolási bevételeiket ők nemcsak útfelújítási célra, hanem másként is elkölthették, például a szociális intézményeik felújítására, illetve hogy a főváros nem is egyeztetett a kerületekkel a megállapodás előtt. Bár Karácsony Gergely főpolgármester ezért korábban elnézést kért, a kerületek nem hagyják annyiban, és a sikertelen, politikai vitává fajuló rendkívüli közgyűlési ülés után a lassan három éve működésképtelen Budapesti Önkormányzatok Szövetségét próbálják feléleszteni az új vezetéssel, a szolgáltatások újraosztását célzó előkészítéssel és szervezeti reformmal kívánják a szervezet október 26-i rendkívüli ülésén. Addig is a VIII. kerületben például azzal takarékoskodnak a várható bevételkiesésre tekintettel, hogy csökkentik a vezetők fizetését.

Mindezzel kapcsolatban Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója – még a múlt héten nyilatkozva – ismertette a terveket és közölte: úgy tűnik, mintha most csak főváros–kerületek szembenállás lenne, pedig számos kérdésben zajlik a közös munka.

A megállapodás alapján 2027. április 1-től fordulnak át az új rendszerre, az év közbeni váltás miatt hibrid rendszer lesz. Először is a parlamentnek módosítania kell a vonatkozó jogszabályokat, hogy az üzemeltetés a parkolás szervezésével együtt egy kézben legyen a Fővárosi Önkormányzatnál. Budapest a kerületekkel egyeztetve alkotná meg az ezutáni menetrendet. Ennek egyik fontos eleme lesz a lakossági kedvezmények kérdése, amivel kapcsolatban leszögezte: mivel ezek kiadása januárban esedékes, 2027-ben is még a kerületek fogják ezt intézni.

„Mivel a harmadik negyedévtől vannak ezek a bevételek a fővárosnál, ezért a 10 milliárdos nyereségre tervezzék meg azt az útalapot, amivel 2027-ben meg kell valósítani első körben a nagyfelületű útjavításokat. Ez a kopórétegcseréket jelenti, nem pedig a teljes útfelújításokat, amelyek akár több évig tartó folyamatok. Ezekkel viszonylag gyorsan lehet haladni, de nagy mértékben javítják az úthálózat minőségét” – mondta Kiss Ambrus.

Ezekről a felújításokról a BKK-n keresztül már megkérdezték a kerületeket, amelyek felsorolták, mely engedéllyel rendelkező terveik megvalósítását szeretnék, és ezeket figyelembe tudják venni a 2027–2028-as tervezésnél.

A kerületek tiltakozásával kapcsolatban a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója elmondta: most úgy tűnik, mintha főváros kontra kerületek szembenállás lenne, de ez szerinte az útfelújításra sem igaz, és más ügyekre sem.

„Csak a mostani közgyűlésre, ami október 30-án lesz, öt kerületi megállapodás is van, amelyben kölcsönösen tűztünk ki célokat és szeretnénk azokat megvalósítani. Ezek között van, ahol a közterület-felügyeleti jogkörökről van szó, van, ahol bérlakásépítésről, máshol zöldfelület-gondozásról vagy az ingatlanvagyon-portfólió tisztításáról és vagyonátadásról, illetve van ahol a közlekedési úthálózat fejlesztését érintik a megállapodások. Ezekben kerület és főváros a pontos meghatározás” – közölte. Hozzátette még, hogy a főpolgármester azzal kereste meg a kerületeket, hogy uniós forráshoz lehet közösen hozzáférni például szociális lakásberuházásra, és ennek kapcsán kértek október végéig a kerületek által megvalósítható programokat, mert akkor ezekkel közösen tudnak a kormány és az Európai Bizottság felé fordulni.

Érvként hozta fel továbbá a parkolás fővárosi kézbe kerülése mellett azt is, hogy így nyereségesebben tudna működni a rendszer.

„Volt olyan kerület, amely 50 százalékos költséghányaddal üzemeltette, más meg minimum 80-nal, és olyan is volt, amely felénk 100 százalékos költséghányadot mutatott ki, bár a saját területei felé ennél kisebbet. De az átlag nagyságrendileg 60-70 százalék környékén volt. Mi azt gondoljuk, hogy ennél – azáltal, hogy sem parkolóautomaták, sem pedig 13 parkolási központ és parkolási cég nincsen, hanem egy van, ráadásul nem önálló cégként, hanem a BKK-n belül, és saját ügyfélcentrummal rendelkezik jelenleg is – olcsóbban tudjuk ezt megvalósítani, és ezáltal többet tudunk az útfelújításokra fordítani” – érvelt.

Megjegyezte: jelenleg négy parkolási zóna van Budapesten, amelyekben eltérő parkolási árak vannak érvényben, de lehet, hogy csökkenthető ezek száma – igaz, döntést erről még korai lenne hozni.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.