Unger Anna szerint „valahol 20 és 60 ezer milliárd forint között van” az a vagyon, amit fel kell kutatni, „ami ebből elérhető, azt be kell biztosítani”, és majd a bíróságok döntik el, hogy mi lesz az indítványaik sorsa.

A bizottsági meghallgatásán elhangzottak kapcsán ért kritikákra kifejtette: nem azt mondta, hogy a hatodik év végén lesznek csak eredmények, hanem hogy vállalja, a hatodik év végére fel lesz tárva a vagyonvesztés teljes körűen, és be lesz biztosítva az, ami az ellopott közvagyonból megtalálható.

Az NVVH elnöke szerint az első vizsgálatok még idén elindulhatnak a bejelentések alapján vagy egy közvagyonvédelmi kockázatértékelést követően, amihez a módszertant december végéig elkészítik. Ha egy cég az elmúlt öt évben a nettó árbevételének 75 százalékát vagy azt meghaladó összeget közbeszerzésekből szerzett, akkor azt hivatalból is vizsgálniuk kell.

Unger Anna nem kívánt konkrét ügyekről beszélni, mert a nyomozásfelügyelő, illetve a közpénzügyi elnökhelyettes dolga lesz ezeket kijelölni. Ebbe az elnöknek nincs beleszólása, a törvény szerint „az elnökhelyettesek a hatásköreikben önállóan járnak el”.

Kifejtette, hogy a vizsgálati módszertan elkészítésében a majdani négy elnökhelyettes munkájára számít, továbbá arra a szakmai stábra, ami részben az elnökhelyettesek alatt dolgozó szakemberekből, részben külső, részben civil szervezeti, részben a tudomány, részben a jogalkalmazás területén működő szakemberekből áll.

Arra a kérdésre, hogy a Tisza által ígért gyors elszámoltatásnak minként tud megfelelni az új hivatal, Unger Anna azt felelte, hogy az országgyűlésnek sürgősen meg kell még választani három elnökhelyettest, fel kell állítani a hivatalt, hogy néhány hónap múlva elmondhassák, hogy hol vizsgálódnak.

De „a jogállami megoldás nem az, hogy én most pofára odamegyek (...) Felcsútra, és azt mondom, hogy Mészáros Lőrinc jöjjön velem”.

„Azt remélem, hogy három év alatt sikerül (...) magát a rendszert feltárni, hogy mi történt itt,” hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő - emelte ki az NVVH elnöke.

Hangsúlyozta: arra vállalkozott, hogy minél hamarabb minél több ügyben, ami már most vizsgálati szakaszban van, előre tudjanak lépni. „Bármennyire is ezt várja tőlem a társadalom (...) nem ez a dolgom, hogy én itt most az első este megnevezzek három embert, akit el fogunk vinni, mert akkor engem kéne ezért elvinni” – fogalmazott.

Unger Anna szerint rajtunk a világ szeme, mindenki azt figyeli, hogy mit lehet ezzel csinálni. Ez a rendszerváltás és az a demokratikus konszolidáció, ami itt megtörténik, az lesz a példa másoknak, ugyanis ilyen rendszerszintű korrupció, ami Magyarországon történt, a modern demokráciák és modern autokráciák életében, az Európai Unióban még nem volt.

Arra is kitért, hogy a bűnök feltárása hamarabb megtörténik, mint a vagyonvisszaszerzés, ami a sok-sok bebiztosított vagyonelemből, a zárolt számlákból apránként fog összejönni. Nincs arra célkitűzés, hogy mennyi vagyont kellene visszaszerezni, „fel kell tárni, hogy mennyi tűnt el, és minél többet vissza kell szerezni belőle” – közölte.

Az NVVH elnöke a jogi végzettségének, a bűnüldözéssel kapcsolatos gyakorlat és a vezetői tapasztalat hiánya miatt kapott kritikák kapcsán kifejtette: a hivatal egy maximum 200 fős szervezet lesz. Társadalomtudós, politikatudományi diplomát szerzett, nagyon sok jogi tárgyat tanulnak az ELTE-n a politológusok, tehát azért nem vagyok teljesen dilettáns és hülye a joghoz.

Unger Anna arról is beszélt, hogy

a hivatalnak nagyon fontos tétje a korrupcióval szembeni abszolút politikasemleges, pártsemleges, személytől független kiállás és fellépés, hogy ennek legyen egy erős szimbóluma.

Felidézte, hogy az 1989-es négyigenes népszavazáskor legtöbben a pártvagyon elszámoltatására adtak igen szavazatot, de ez nem történt meg. „Végig a politikafinanszírozás tette tönkre a magyar demokráciát”, és amikor ránk zúdult egy csomó EU-s pénz, az Európai Uniónak sem volt arra immunrendszere, hogy ezeket valamilyen módon megvédje.

A hivatal mandátuma húsz évre megy vissza, de a hivatal a jövővel is fog foglalkozni, ha beadványokat kap, illetve ha úgy értékeli, hogy jelenleg is vannak problémák. Nem tiszás meg fideszes korrupció van, hanem korrupció van, és azt kell kivizsgálni – hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy a „felcsúti számvevőszék” a korrupciókutatás és politikafinanszírozás egyik rákfenéje. „A pletykák és nem is olyan pletykák szerint 500 millió forintig a választókerületi elnökök, más országgyűlési képviselők döntötték el a helyi beruházásokat, afölött pedig az úgynevezett felcsúti számvevőszék, ami meghatározó kormányközeli szereplőkből” állt.

Oknyomozó és tényfeltáró riportok alapján okkal vélelmezhető, hogy politikai irányítás volt az állami beruházások kiosztása mögött, és (...) maga a korábbi miniszterelnök ismerte el", hogy ezeket átnézték, az utolsó ciklusban pedig már "elég konkrétan politikai döntések mentén" születtek "pénzkiáramló döntések. A hivatal elnökeként konkrét neveket nem kívánt említeni, de jelezte, hogy ha lesz bizonyíték és eljárás, akkor majd megnevezik őket.

Végezetül arról is szót ejtett, hogy a magyar állam az elmúlt néhány évben olyan szinten tolt ki (...) forrást átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú magántőkealapokba, ami az alaptörvénnyel és a közpénzügyi előírásokkal is ellentétes. Ezért is kell láthatóvá tenni ezeknek a tulajdonosi szerkezetét, ahol ez lehetséges.