Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
hőség kánikula nyár időjárás utazás legyező // Teenage girl sitting in the garden overwhelmed by the sun with a fan
Nyitókép: Ignacio Roca Benito/Getty Images

Vészjósló dolgot mondott a magyar trópusi éjszakákról a meteorológus

Egyre több az úgynevezett trópusi éjszaka Magyarországon, amikor a hőmérséklet éjjel sem csökken 20 Celsius fok alá – derült ki az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatásából. Vajon milyen lehet a folytatás a jövőben?

Kis Annát, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársát kérdezte a témában az InfoRádió.

Kiderült, hogy vizsgálatukban Magyarországra fókuszáltak, és az úgynevezett trópusi éjszakák számát vizsgálták, ami azt jelenti, hogy a napi minimum hőmérséklet nem csökken 20 fok alá. A legtöbben persze arra kíváncsiak, hogy mennyire gyakori ez Magyarországon.

„Hogy ha az országos területi átlagokat nézzük, akkor ez a 20. század során meglehetősen ritka volt, mondjuk átlagosan évente egy ilyen nap fordult elő, viszont

ha az utóbbi 20 évet tekintjük, akkor háromszoros növekedés látszik az adatokban,

tehát most már így évente átlagosan háromszor tapasztalhatunk ilyen napot, de regionálisan nagyon nagy különbségek lehetnek” – mondta a meteorológus.

Nagyon brutális volt a 2024-es év

Kiss Anna elmondása szerint ha a '70-es, '90-es éveket hasonlítjuk az elmúlt 20 évhez, akkor azt látni, hogy korábban jellemzően mondjuk 6 ilyen eset fordult elő évente, most már ez 17 körül alakul, és még ezekből az adatokból is nagyon erősen kilóg a 2024-es év, amely eddig a legmelegebb volt globálisan is, illetve Magyarországon is. Ekkor országos átlagban a 15-öt is meghaladta a trópusi éjszakák száma, illetve Budapesten a 40-et.

A trópusi éjszakák a meteorológus szerint megterhelők a szervezet számára, így nehéz a regenerálódás. Egészségügyi szempontból ezért meglátása szerint a maximumok helyett, a minimum hőmérsékleteket kellene vizsgálni. Vajon az időszakok növekedtek a trópisi éjszakáknál? Kis Anna elmondása szerint ezt az időtartamot nem vizsgálták még, viszont azt elemezték, hogy mennyi idő telik el mondjuk az első és az utolsó trópusi éjszaka között egy adott évben, és itt azt találták, hogy még a 20. század második felében ez nem volt igazán sok idő, meg jellemzően nem is fordult elő sok trópusi éjszaka. Ebből adódik, hogy a köztük lévő időtartam sem volt túl hosszú.

Ha az utóbbi 20 évre fókuszálunk, akkor akár ilyen 30 fölötti nap is eltelhet az első és az utolsó előfordulás között, tehát hogy

jellemzően júliusban a leggyakoribbak ezek az esetek

„Ha az utóbbi évekre koncentrálunk, akkor már júniusban is megjelennek a trópusi éjszakák, és volt rá példa, ugye ebben a 2024-es évben, hogy még augusztus 20-a után is találtunk ilyen esetet” – mondta Kiss Anna.

A meteorológus arról is szót ejtett, hogy a városok sokkal kitettebbek az ilyen hőségperiódusoknak, pont amiatt, mert megváltozott sugárzási viszonyok uralkodnak a mesterséges burkolatokkal bevont városokban. Ami segíthet, az a több természetalapú megoldásnak a bevezetése, tehát kék vagy zöld infrastruktúra alkalmazása, hogyha több zöld terület van, akkor ez máris egy kicsit enyhülést adhat és javíthatja a körülményeket.

A szakértő a folytatásról szólva kiemelte: a regionális klímamodell-szimulációk szerint

a következő évtizedekben a hőmérséklet további emelkedésére számíthatunk Magyarországon is.

Ennek mértéke viszont nagyban függ attól, hogy hogyan alakulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásai, tehát itt akár egy fél-egy fokos emelkedéstől 4-5 fokig is eljuthatunk attól függően, hogy egy optimistább vagy egy pesszimistább forgatókönyvet tekintünk, és hát az átlaghőmérsékletek emelkedésével a minimumok és a maximumok is együtt emelkednek, tehát a trópusi éjszakák számában is egy növekedést valószínűsíthetünk.

A cikk Domanits András interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sinkó Eszter: a születéskor várható élettartamban rosszul áll Magyarország

Sinkó Eszter: a születéskor várható élettartamban rosszul áll Magyarország

Az Európai Unió országaiban átlagosan a GDP 7 százalékát fordítják egészségügyre, a magyar szám 4,7, ezért is örvendetes, hogy évről évre 500 milliárd forinttal többet fordítana egészségügyre a Tisza-kormány – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ programigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Kifut a kamatstop, de mi lesz több mint 200 ezer hitelessel?

Kifut a kamatstop, de mi lesz több mint 200 ezer hitelessel?

Több mint 200 ezer magyar hitelesre vonatkozik kamatstop, de egyelőre nem tudni, mi történik velük ősszel, erről beszélgettünk a pénteki Checklistben. A kormány jelezte, hogy szeptember végével a mostani rendszer megszűnik, a rászorulóknak viszont új megoldást ígért. Kiknek és mennyivel nőhet a törlesztője, és hogyan lehet úgy kivezetni a kamatstopot, hogy ne kerüljenek bajba a leginkább érintett adósok? Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető elemzőjével vizsgáljuk meg a kérdést. Az adás első részében arról beszélgettünk, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz–KDNP beadványát, amely az uniós források felszabadításához kapcsolódó törvény több pontját támadta. De pontosan mi is a vita tárgya, mit mondott ki most az Alkotmánybíróság, és mit jelenthet a döntés az uniós pénzek szempontjából? Szabó Dánielt, a Portfolio elemzőjét kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×