Infostart.hu
eur:
372.66
usd:
339.97
bux:
140065.18
2026. november 20. péntek Jolán
Barkás agancsú őzbakok a Dózsa vadásztársaság területén, Tiszaföldvár környékén 2014. március 19-én.
Nyitókép: Kovács Attila

Kegyetlen emberek járják a magyar erdőket, különös zsákmányra vadásznak

Február és a március a gímbikák agancshullatásának időszaka, ami sok természetjárót csábít a trófeák keresésére. Fontos azonban tisztázni: a földön talált agancs nem gazdátlan tárgy, és az engedély nélküli hazvitele súlyos jogi, illetve természetvédelmi következményekkel jár.

Tarr Máté hivatásos vadász a zaol.hu-nak elmondta: az erdőben talált agancs jogilag a vadászatra jogosult (helyi vadásztársaság vagy erdőgazdaság) tulajdona. Aki ezt engedély nélkül felveszi és hazaviszi, az lopást követ el. Ha pedig az illegálisan szerzett agancsot valaki megvásárolja vagy értékesíti, az már az orgazdaság tényállását meríti ki.

Életveszélyes hajsza a vadak számára

A jogi következményeken túl az illegális „agancsozás” drasztikus hatással van az erdő élővilágára. Ebben az időszakban a vadaknak nyugalomra lenne szükségük a téli túléléshez, ám a gyűjtők folyamatosan zavarják őket.

A végkimerülésig hajtott szarvasok menekülés közben gyakran az utakra rohannak. Ilyenkor ugrásszerűen megnő a vadgázolások száma, ami súlyos közlekedésbiztonsági kockázatot jelent a helybéliek és az autósok számára.

A szakember drámai jelenségről számolt be: egyes gyűjtők szándékosan sűrű bozótosok felé hajtják a bikákat, hogy az agancs a fáknak ütközve idő előtt leváljon.

Állatkínzásnak minősülhet

A kényszerített agancshullatás nemcsak fájdalmas, de maradandó sérüléseket is okozhat az állat koponyáján (agancstő-sérülés), ami miatt a későbbi agancsok rendellenesen fejlődnek majd. Ez a magatartás már az állatkínzás kategóriájába tartozik, ami Magyarországon szabadságvesztéssel is büntethető.

A hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrök ebben az időszakban fokozottan ellenőrzik az erdőket. Arra kérik a kirándulókat, hogy

ha agancsot látnak a földön, hagyják ott,

és a kijelölt turistautakon közlekedve ne zavarják a vadak pihenőhelyeit.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

A GLP-1-gyógyszerek abbahagyása után nagyjából kétszer olyan gyakran regisztráltak nem halálos infarktust, nem halálos stroke-ot vagy bármilyen okból bekövetkező halált, mint a kezelés alatt – a három kimenetelt együtt vizsgálva. Erre jutott egy több mint 80 ezer, 2-es típusú cukorbeteg olaszországi adatait elemző nemzetközi kutatás. A halálozásban több mint négyszeres különbséget mértek, de a szerzők szerint ezt önmagában a gyógyszerelhagyás valószínűleg nem magyarázza: az abbahagyás a betegek romló egészségi állapotát is jelezheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×