Tarr Máté hivatásos vadász a zaol.hu-nak elmondta: az erdőben talált agancs jogilag a vadászatra jogosult (helyi vadásztársaság vagy erdőgazdaság) tulajdona. Aki ezt engedély nélkül felveszi és hazaviszi, az lopást követ el. Ha pedig az illegálisan szerzett agancsot valaki megvásárolja vagy értékesíti, az már az orgazdaság tényállását meríti ki.

Életveszélyes hajsza a vadak számára

A jogi következményeken túl az illegális „agancsozás” drasztikus hatással van az erdő élővilágára. Ebben az időszakban a vadaknak nyugalomra lenne szükségük a téli túléléshez, ám a gyűjtők folyamatosan zavarják őket.

A végkimerülésig hajtott szarvasok menekülés közben gyakran az utakra rohannak. Ilyenkor ugrásszerűen megnő a vadgázolások száma, ami súlyos közlekedésbiztonsági kockázatot jelent a helybéliek és az autósok számára.

A szakember drámai jelenségről számolt be: egyes gyűjtők szándékosan sűrű bozótosok felé hajtják a bikákat, hogy az agancs a fáknak ütközve idő előtt leváljon.

Állatkínzásnak minősülhet

A kényszerített agancshullatás nemcsak fájdalmas, de maradandó sérüléseket is okozhat az állat koponyáján (agancstő-sérülés), ami miatt a későbbi agancsok rendellenesen fejlődnek majd. Ez a magatartás már az állatkínzás kategóriájába tartozik, ami Magyarországon szabadságvesztéssel is büntethető.

A hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrök ebben az időszakban fokozottan ellenőrzik az erdőket. Arra kérik a kirándulókat, hogy

ha agancsot látnak a földön, hagyják ott,

és a kijelölt turistautakon közlekedve ne zavarják a vadak pihenőhelyeit.