2024-ben 1,19 milliárd személyes, illetve üzleti célú utazást regisztráltak az EU-ban, ez 4,4 százalékos növekedést jelent a 2023-as értékhez képest. Az EU-tagállamok lakói 92 százalékban az EU-n belül utaztak, 71 százalékban pedig belföldön – jelentette az Eurostat.

Az EU-s országok tekintetében a belföldi utazások legnagyobb arányát Romániában mérték, 90 százalékot. Szorosan követi ebben a rangsorban Spanyolország, 88 százalékos aránnyal. Ezután a dobogó harmadik helyén hármas holtversenyben Franciaország, Portugália, és Görögország található, 85 százalékkal.

A 672 ezres lakosságszámú Luxemburgban regisztrálták a legtöbb, EU-n belüli, külföldi utazást, 78 százalékos aránnyal. A belgiumi lakosok szintén inkább országon kívülre utaznak, 62 százalékuk döntött így tavaly. A máltaiak közel fele, 48 százalékuk hasonlóképpen külföldre utazik inkább.

Magyarország tekintetében az adatok azt mutatják, a közel 18 millió, legalább egyéjszakás utazás 61 százaléka irányult belföldre. Az összes utazás közel harmada EU-n belüli országba történt. Az Európai Unión kívül lévő országokba kevesebben mentek, mindössze az utazások 8 százaléka volt ilyen célú.

A Vár a világ utazási iroda szerint jelenleg legnépszerűbbek a magyar utazók között az Ausztriába, Szlovákiába, illetve Lengyelországba irányuló buszos programok. A repülős utazások között Lappföld, illetve London, Párizs, valamint a német városok adventi vásárai a legkeresettebbek. Egyre többen választják Máltát, Dubait, és „egzotikus desztinációk napfényes programjait” – írják közleményükben.

Az utazások során történő költések tekintetében látható, hogy több a kiadása a magyarországi lakosoknak a külföldi utakon, mint a belföldieken. A 2024-es adatok tanulsága szerint összesen 2,5 milliárd eurót meghaladó volt a teljes költés a más EU-s országokba irányuló utak tekintetében, az EU-n kívüli országokban pedig 861 millió euró volt ez az érték. Belföldön több, mint 1,5 milliárd eurót költöttünk.

Mint a két grafikonról is látható, jelentősen eltér egymástól az utak célországainak megoszlása, és a költések megoszlása. A belföldi utakon költött összeg aránya (32 százalék) a teljes költéshez képest közel feleakkora volt, mint az utazások aránya az összes utazáshoz képest (61 százalék).

Az EU-n kívülre irányuló utazásokon történt kiadások aránya kétszer akkora, mint amekkora része a magyarországi lakosoknak oda utazott. Legvégül, a magyarországi lakosok 31 százaléka utazott az EU-n belül, de ez a kiadások 51 százalékát jelentette.

Az Európai Unió egészére jellemző volt, hogy

külföldön többet költöttek az utazók, mint a belföldi utakon.

Összességében 361 milliárd eurós külföldi költés áll szemben a 257 milliárdos belföldi költéssel. Általánosságban elmondható, hogy kül- és belföldön közel ugyanannyi részét jelentette a költéseknek a szállásköltség, ugyanakkor külföldre irányuló utazások esetén nagyobb volt az utazási költségek aránya.