Infostart.hu
eur:
367.65
usd:
328.35
bux:
141254.9
2026. október 5. hétfő Aurél
Nyitókép: Facebook/Jakab Gusztáv

Veszélyben a Tiszántúl élővilága, rohamosan terjed egy Amerikából származó növény

A nagyvirágú tóalma olyan mértékben elszaporodott a Körösök vidékén, hogy több őshonos növényfajt kiszorított, egyesek már teljesen eltűntek. Jakab Gusztáv biológus figyelmeztetett: ha a hatóságok nem intézkednek, a teljes helyi ökoszisztéma megsemmisülhet, ami komoly gazdasági károkhoz vezethet.

Az enyhe tél és a forró, elnyújtott vegetációs időszak kedvez a szubtrópusi–trópusi eredetű növényfajoknak, amelyek így versenyelőnybe kerülnek az őshonos növényekkel szemben. A klímaváltozás hatására Magyarországon is egyre inkább elterjednek az olyan invazív fajok, mint például a nagyvirágú tóalma (Ludwigia grandiflora). Az Amerikából származó növény komoly ökológiai és gazdasági károkat okozhat – írja Jakab Gusztáv biológus, ökológus, természetfotós Facebook-bejegyzése alapján a 24.hu.

A nagyvirágú tóalma eredetileg Amerika trópusi és szubtrópusi területein volt honos, de dísznövényként behozták Európába is, ahol főleg kerti tavak mellé telepítették. Csakhogy nagyon elszaporodott, és ma már a Tiszántúlon is elterebélyesedett. A biológus a Körös menti síkon, Békés város közelében, a Gyepes-érnél készített fotókat a növényről és környezetéről.

Jakab Gusztáv felidézte, hogy egykor fajgazdag, tündérfátylas, sulymos hínárnövényzet borította ezt a területet.

Ez a gazdag ökoszisztéma azonban néhány év alatt teljesen megsemmisülhet.

Figyelmeztetett, hogy a tündérfátyol, a sulyom és a pongyola rence már el is tűnt, pedig korábban tömegesen fordultak elő a Tiszántúl ezen részén. Úgy véli, a természeti kár milliárdos nagyságrendű.

Az ökológus megjegyezte: a nagyvirágú tóalma terjedése alapjaiban alakítja át a vizes élőhelyek ökológiáját. Nagyon gyorsan növekszik, és a sűrű, úszó szőnyegeivel elnyomja az őshonos hínár- és parti növényzetet, csökkentve a fajgazdagságot és az élőhelyek változatosságát. Ráadásul ha a nagyvirágú tóalma ellepi a vízfelszínt, akkor gátolja a fény bejutását és a szükséges gázcserét, amivel oxigénhiány alakul ki. Ez a halak és más vízi élőlények pusztulásához vezethet. Emellett az Amerikából származó növény elterjedése lassítja a vízáramlást, elősegíti a feliszapolódást, és felborítja a tápanyag-körforgalmat, ami hosszabb távon a teljes helyi ökoszisztéma működését veszélyezteti.

Lehetséges megoldásként felmerülhet, hogy gyéríteni kellene a nagyvirágú tóalmát, csakhogy az irtása rendkívül macerás és költséges. Jakab Gusztáv figyelmeztetett:

a faj további terjedése elkerülhetetlen, ami súlyos következményekkel járhat a Körösök teljes vízrendszerében és további hazai vízrendszerekben is.

Nem csak ökológiai probléma áll fenn. Az öntözőrendszerekben ugyanis a csatornák elzáródását is okozhatja az elburjánzó nagyvirágú tóalma, ami akadályozná az öntözéses növénytermesztést. A biológus szerint a hatóságok nem halogathatják tovább a szükséges intézkedéseket, mert annak súlyos gazdasági következményei lehetnek, sőt véleménye szerint a turizmus és a horgászat is jelentős károkat szenvedhet.

Címlapról ajánljuk
Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×