Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: ÉKM

Így épül az ország egyik leghosszabb hídja – képek

A tervezett ütemben halad Magyarország egyik legjelentősebb közútfejlesztési beruházása, hazánk egyik leghosszabb hídja, a Mohácsi Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat fejlesztése.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint a Duna mohácsi oldalán zajló útépítéseknél a főpályán még idén közel hetven százalékos készültségi szintre ér a burkolatépítés, az alföldi oldalon közel 10 kilométeren végeznek töltésalapozási munkákat. A beruházás az érintett régiók és települések elérhetősége szempontjából stratégiai jelentőségű: a Mohács környéki területek közvetlen bekötésével az ország 2-szer 2 sávos közúthálózatába, valamint egy új dunai átjárhatóság biztosításával nagyban javul a térség megközelíthetősége.

Az ÉKM közleményében kifejti: a beruházás első szakaszán, a Duna alföldi oldalán az 51. számú főúttól kiindulva új nyomvonalon, egybefüggően 19,5 kilométer hosszban 2-szer 2 sávos főút épül Újmohácsig. Idén várhatóan befejeződnek az épületbontások, a fakivágások, a lőszermentesítések és a régészeti feltárások, valamint megközelítőleg 10 kilométere zajlanak majd töltésalapozási és töltésépítési munkák.

ÉKM
ÉKM

A beruházás második szakasza, a 756 méter hosszú, három részből álló Mohácsi Duna-híd építése is a tervezett ütemben zajlik. Júniusban megkezdődött a mederpillér építéséhez szükséges kéregelem előszerelése, és zajlik a három részből álló híd főtartóinak, pályatábláinak és ívelemeinek, továbbá a segédszerkezetek (acél csőcölöpök, tolójármok és ívszerelő állványok) gyártása és a tolópad fejlesztése.

A hidat részenként a két parton építik meg, majd az elkészült elemeket egy speciális technikával a helyükre tolják a Duna felett. Még nyáron mindkét parton megkezdődik az első keresztmetszet acél hídelemeinek szerelése, valamint az árvízvédelmi töltés megerősítése a balparton, illetve a leterhelő töltés helyén a 4. támasz, vagyis a mohácsi oldali hídfő szerkezeti cölöpözése. Tervezetten ősszel a cölöpök visszavésése után megkezdődik a felmenő fal építése, valamint a híd acélszerkezetének szerelése, és a Dunában megjelennek a 3. támasz, a mederpillér elemei.

ÉKM
ÉKM

A közleményben jelezték, hogy gőzerővel zajlanak a munkálatok a mohácsi oldalon, a beruházás harmadik szakaszán is, ahol a Duna-hídtól egybefüggően 8,5 kilométer hosszban épül 2-szer 2 sávos országos közút az M6-os autópályáig. Ezen a területen a régészeti feltárások, az épületbontások, a fakivágások és a lőszermentesítések már befejeződtek.

A kivitelezés töltésalapozási, talajstabilizációs, vízépítési és közmű-kiváltási munkákkal folytatódik. Az 56-57. számú főutak csomópontja és az M6-os autópálya között az elkövetkező időszakban megkezdődnek a burkolatépítések, év végére a 2- szer 2 sávos főpályán az új burkolat várhatóan eléri a 70 százalékos készültségi szintet – tájékoztatott az ÉKM.

ÉKM
ÉKM
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×