Egy nagyon könnyen – az iskolában akár már az értékelés szempontjából is – észlelhető problémáról van szó, ami a gyerekek nyelvhasználatának a végtelen egyszerűsödését takarja; úgy is mondhatnánk, hogy nagyon komoly kihívást jelent a gyerekeknek a nyelvhasználat – fogalmazott az InfoRádióban az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.

Nemcsak az irodalmi nyelv, az iskolai szövegértés és szövegalkotás jelent gondot, hanem már a kisgyermekkortól, a beszédtanulás kezdetétől fogva egyáltalán a kommunikáció – tette hozzá. Tapasztalatok alapján ez a kortünet olyan kihívásokkal kapcsolható össze, mint például az online világgal való túl korai kapcsolódás, a képernyőhasználat, de Gloviczki Zoltán szerint ezeknél is fontosabb, hogy ebben

a szülők képernyőhasználata, internetfüggősége drámai impulzust jelent.

Mint mondta, a probléma kapcsán nagyon komoly kutatások folynak a laboratóriumi kísérletektől a szociológiai kutatásokig, mert nem egyszerűen a nyelvről van szó, hanem a kommunikáció különböző területeiről: szociokulturális problémákról, emberi kapcsolatok kríziséről és ezeknek az összefüggéseiről. A rektor szerint „rém egyszerű” a megoldás: nagyon fontos lenne korlátozni a felnőtt társadalom online jelenlétét és képernyőhasználatát, és inkább a gyereknevelésre fókuszálni.

Kiemelte: nem egyszerűen arról van szó, hogy a magyartanárok „óbégatnak”, hogy a gyerekek nem olvasnak. Nem pusztán a nyelvi kifejezés szépségéről, mélységéről, magasztosságáról van szó, hanem arról, hogy

a nyelvhasználat egyszerűsödése visszahat a gondolkodásra is.

Bár ez a pszichológiában és a nyelvészetben máig hipotézis, de komoly a konszenzus, hogy a nyelvhasználat, hogy egy adott kultúrában, egy adott korban kinek mire van szava, ki mit tud kifejezni nyelvileg, visszahat a gondolkodására – fogalmazott. Példaként megjegyezte: detektálható, hogy a Z generációtól a fiatalok chat-kommunikációja a gondolkodásukat is töredezetté teszi, vagyis nehezebb végiggondolniuk a dolgokat.

Azzal kapcsolatban, hogy mikortól érdemes és hogyan bevezetni a gyerekeket az okoseszközök, televízió világába, főleg annak tudatában, hogy már tematikus csatornák, tartalmak is vannak, amelyek már az egy-kétéveseket is célozzák, a rektor jelezte: Magyarországon legutóbb a Bethesda Gyermekkórház és szakmai köre adott közre egy, a témával kapcsolatos orvosi állásfoglalás.

„Nem egyszerűen arról van szó, hogy ezek az eszközök kiskorban nem a legjobb hatással vannak a gyerekekre, hanem nagyon komoly idegélettani rombolást okoznak”

– mondta, és hozzátette, „kicsit komolyabb a gond, minthogy ez erkölcsileg tetszik, vagy nem tetszik.”

A WHO ajánlása szerint egyéves kor előtt semmiféle képernyőhasználat nem megengedett orvosi szempontból, és egészen óvodáskorig a kulcs az, hogy felügyelet mellett is minimális képernyőhasználat érje a gyerekeket. Előbbi azért fontos – folytatta Gloviczki Zoltán –, mert az online megoldásokkal épp az emberi kapcsolatokat próbálják helyettesítik a szülők, pedig az nem helyettesíthető sem érzelmileg, sem nyelvileg.

Szakemberként az egészen kicsi gyerekeknek szánt szoftvereket üzleti csapdának tartja, kutatások alapján ugyanis a beszédtanító, kreativitást fejlesztő szoftverek nem hatékonyak, sőt nagyon sok esetben határozottan romboló hatásúak az óvodáskorú gyerekeknél. „Az intézményes nevelés előtt a kulcs mindenképp a szülők kezében van, ők tudnak a legtöbbet tenni azért – beszélgetéssel, énekléssel, együttléttel –, hogy a gyermekük beszédfejlődése rendben haladjon” – mondta.