Az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ által jegyzett és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közreműködésével elkészült összefoglaló bemutatja a legális halelviteli lehetőségeket és a fogások eredményeit, beszámol a bejelentett telepítésekről és a rögzített horgásznapokról is.

Az országos adatokon túl - hároméves visszatekintés mellett - külön is felsorolják a Balaton, a Tisza-tó, a Velencei-tó, a Ráckevei-Soroksári Duna-ág, valamint a Duna, a Tisza és a Körösök tételes adatait. Mindez a horgászok mellett érdekes olvasmány lehet mindenkinek, aki érdeklődik természetes vizeink élővilága, halállománya iránt - olvasható a Magyar Országos Horgász Szövetség közleményében.

A legfontosabb statisztikai adat a fogási naplókban rögzített horgászfogás Ez a valós halelvitel döntő többsége, amely a termelő tógazdaságokban, mint nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken horgásztatással értékesített hal mennyiségét nem tartalmazza.

Elviteli adat még a horgászversenyek szelekciós fogása, a rekreációs halászfogás, az ökológiai célú, szelektív halászat eredménye, valamint - ha van az adott évben ilyen - a halászati engedélyes halfogás továbbnevelésre, illetve a bemutató halászatok halkivétele.

2024-ben az összes elvitel 4879 tonna, ebből a horgászfogás 4614 tonna (94,6%) volt, mindez 2,8%-os növekedést jelentett a tavalyi évhez képest. A horgászok a fogási naplók 97%-át adták le határidőben és a fogások mellett 7.494.081 horgásznapról számoltak be.

A "nagy vizek" fogási rangsorában a Balaton biztosan őrzi vezető pozícióját,

azonban 633 tonna összes fogás némi csökkenést (mínusz 9,8%) jelentett 2023-hoz képest. A tó sügérállománya továbbra is figyelemre méltó, azonban az egykor balatoni specialitásnak számító garda erősen csökkenő kifogott mennyisége aggodalomra ad okot.

Tovább nőtt a Ráckevei-Soroksári Duna-ágból elvitt hal mennyisége (180 tonna).

Kiemelkedő harcsafogásának is köszönhetően a Tisza-tó egy évvel ezelőtti gyengébb eredményét követően kezd ismét felzárkózni (160 tonna).

Az erőn felüli telepítéseknek hála a Velencei-tó horgászfogása emelkedőben van (21,3 tonna), azonban ez az állandó vízpótlásért kiáltó vízterület még mindig kiemelten sérülékeny.

A folyóvizeknél továbbra is a Tisza a ranglistavezető, itt az összfogás 343,5 tonna.

A meglepő módon a csukából jelentősen erősödő Duna tavaly 292 tonna fogást produkált. 2024-ben a Körösök rendszere 122,3 tonna halat adott, itt szintén a harcsafogás emelkedése örvendetes.

Európa-szerte kuriózum a természetes vizek intenzív telepítése. Magyarországon ezt a feladatot a gyakorlatban szinte kizárólag a horgászszervezetek végzik, s e telepítések egy része nem "csak" a halelvitel biztosítását, hanem az állományszerkezet átalakításával az ökológiai egyensúly, a sokszínűség megteremtését, az őshonos halfajok visszatelepítését vagy éppen a kárókatonák összes horgászfogással megegyező károkozásának részleges kompenzációját is szolgálják.

Mivel a 2022-es aszályhelyzet miatti telepítési kompenzáció 2023-ban történt meg, így 2024-ben már nem indokolta és nem is írta elő semmi a többlettelepítéseket, így adott a magyarázat arra, hogy a 4071 tonnás éves telepítés mennyisége az előző, korrigált évhez nézve mintegy 25%-kos csökkenést jelentett.

A halárak ugyanakkor nem emelkedtek, sőt a ponty esetében némiképpen csökkentek.

A kihelyezett halak értéke összességében 6,7 milliárd forint volt. A telepítések 90%-a továbbra is a messze a legnépszerűbb ponty, amely arány sajnos még messze van a hosszabb távon ideális 75%-os szakmai arányszámtól.

A részletes adatok a MOHOSZ honalapján megtekinthetők.