Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Unsplash.com

Az állam fizeti a jogsit: szeptembertől már nem csak a végzős középiskolásoknak

A következő tanévtől akár 16,5 éves kortól is lehet jelentkezni a „sulijogsi” elméleti részére.

2025. szeptember elsejétől már nem csak a végzős középiskolás tanulók, hanem a törvényben meghatározott életkor (16,5 év) betöltésével bármely középiskolás jelentkezhet az iskolai KRESZ vizsgára a KRÉTA rendszeren keresztül – derült ki a Magyar Közlönyből, amiben a köznevelési törvény egyik paragrafusában a "középiskola utolsó évfolyamán" szövegrész helyébe a "középiskolában" szöveg lép a következő tanév elején.

Tuzson Bence még tavaly márciusban posztolt arról közösségi oldalán, hogy szeptember elsejétől "az állam ingyenesen biztosítja a jogosítványt a középiskolásoknak. Ebbe beletartoznak a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati órák, vizsgák is".

Alig fél nappal később viszont új bejegyzésben már arról írt, hogy "2024. szeptember elsejétől a középiskolai oktatás részévé válik a KRESZ- és az egészségügyi oktatás, a kormány pedig pilot jelleggel elindítja a gyakorlati oktatás ingyenes megszervezését". Vagyis itt már csak az elméleti rész általános ingyenességéről volt szó, míg a – jóval költségesebb – gyakorlati oktatásnál a kísérleti rendszerbe bekerülőknek nem kell fizetniük.

Hoffmann Csaba, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezete (AVOSZ) alelnöke a Népszavának elmondta, még nem tudni, az újabb törvénymódosítás milyen hatással lesz az autósiskolákra.

"Az eddigi törvény, ami csak a végzős diákokat érintette, nem okozott bevételkieséseket, sőt volt olyan hónap, amit rekordjelentkezéssel zártak. Ez viszont már szélesebb réteget fed le, így jó előjelnek semmiképp sem tekinthető, de várjuk ki a végét" – fogalmazott, hozzátéve, hogy a mostani rendszerből is többen vándoroltak át a piaci képzésekre.

"A mi autósiskolánknál is jelentkezett olyan tanuló, akinek a középiskolája nem szervezett vizsgát. Sajnos őket ebben a formában át sem tudtuk venni, mert ameddig legalább egy vizsgát nem csinál végig (vagy bukik meg rajta), nem látjuk a rendszerben. Emiatt többen inkább elölről kezdték az egészet" – mondta az AVOSZ alelnöke.

Ami a gyakorlati képzést illeti, a kísérleti (pilot) programot a honvédség szolnoki állományában lévő gépjármű szakoktatók végzik, az eddigi hírek szerint 20-23 oktatóval és körülbelül 30 Suzuki Vitarával. Az ingyenes részbe 29+1 gyakorlati óra tartozik bele, a plusz egy óra már a vizsgát jelenti.

A Honvédelmi Minisztérium a Népszavának küldött válasza szerint ha valakinek ezen nem sikerül átmennie, akkor "utána más, civil autósiskolában, önköltségen lehetséges a részvétel a gyakorlati oktatásban".

Hoffmann Csaba szerint ennek semmi akadálya nincs, amennyiben a képzős szerv, ebben az esetben az iskola kiállítja a képzési igazolást, a civil autósiskola minden gond nélkül átveheti a tanulót.

Ebben az esetben nem kell elölről kezdeni a gyakorlati órákat, tehát a harmincadik órától folytathatja a tanulmányait az általa választott autósiskolában.

Igaz, az autósiskolák kevésbé szeretik az ilyesmit, még akkor is, ha a konkurenciától érkezett a diák, mert nem tudják, milyen oktatásban vettek részt, nincs közös tapasztalat – fogalmazott az AVOSZ alelnöke.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×