Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A kinyomtatott leveleket egy ládába csomagolják a Magyar Posta EPDB Nyomtatási Központjában, Budapesten 2015. február 26-án. Lezárult a Magyar Posta új hibrid kézbesítési és konverziós nevet viselő rendszerének fejlesztése, amellyel hiteles dokumentumok továbbítása válik lehetővé elektronikus úton a postán keresztül.
Nyitókép: MTI/Honéczy Barnabás

Az önkormányzatokhoz kerülnének az állam és a posta tulajdonában lévő ingatlanok

A kistelepülések versenyképességégének növelése érdekében kapnák meg az önkormányzatok a Magyar Állam, illetve a Magyar Posta Zrt. tulajdonában lévő, de nem használt ingatlanokat.

További támogatás szükséges a Magyar Falu Program keretében a kormány szerint, ezért további két új rendelkezést dolgoztak ki - írja a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján a 24.hu.

A határozat keretében Orbán Viktor miniszterelnök felhívta Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy az 5000 fő alatti településeken a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) és a Magyar Posta Zrt. útján mérje fel a két cég tulajdonában, illetve közvetlen kezelésében lévő nem hasznosított, lakóépületet vagy nem lakás céljára szolgáló ingatlanjait.

A kormányfő azzal is megbízta a tárcavezetőt, hogy a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztossal, Gyopáros Alpárral együttműködve dolgozza ki azt a folyamatot, amelynek során az érintett ingatlanokat át lehet adni a helyi önkormányzatok számára. Ennek június 30. a határideje.

Az intézkedések célja a népességmegtartó erő és a versenyképesség további növelése - áll az indoklásban.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×