Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Atombunkert rombolnak le Budapesten, de nagy a gond

Dolgoznak a bontáson, de a szaktárca is elismerte, hogy kihívást jelent a feladat.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának építése miatt bontják el a Magyar Rádió lgendás épületeit, és a legtöbbel már végeztek is. A bunkerrel azonban lassan haladnak.

A három-négyméteres falvastagságú, 400 négyzetméter alapterületű, háromszintes létesítményt Rákosi Mátyás kifejezett kérésére 1952-ben építették abból a célból, hogy egy esetleges atomtámadás idején is lehessen rádióadást sugározni.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium közleménye szerint a Palotanegyed közepén, a műemlékvédelem alatt álló Eszterházy- és Károlyi-palota tőszomszédságában található bunker elbontása komoly kihívás elé állította a szakembereket: úgy kell a tömör, atomtámadás ellen tervezett létesítményt darabjaira szedni, hogy az a legkisebb rezgéssel, porral és zajjal járjon.

Ezért a belvárosi környezethez leginkább illeszkedő technológiát, a betonvágás és hidraulikus bontóeszközök kombinációját választották. Ezzel az időigényes és aprólékos technikával azonban a bunker "igen kemény diónak bizonyul" - fogalmaztak.

Tájékoztatásuk szerint a hasonlóan ellenálló létesítmények bontásához leggyakrabban mikrorobbantásos technológiát alkalmaznak. Ennek lényege, hogy az építmény falába fúrt üregekben meghatározott helyeken és sűrűséggel elhelyezett, meghatározott erősségű töltetek időzített robbantásával érik el a falak repesztését, amely lehetővé teszi a könnyebb bontást.

Itt azonban a belvárosi környezet miatt ez nem jöhetett szóba: a szakemberek a bontógépekkel centiméterről centiméterre küzdenek meg a vasbeton monstrummal - közölték.

A bunker bontását megelőző anyagvizsgálat kimutatta, hogy a beton nem tartalmaz ólmot vagy egyéb veszélyes anyagot, így - a már korábban elvégzett azbesztmentesítés után - a tervek szerint a vasbetonszerkezet lebontásával keletkező, várhatóan 2700 köbméter törmelék csaknem 100 százalékát újrahasznosítják.

Ennek elszállítása folyamatos, amelynek során fontos szempont volt, hogy a helyi lakosok számára minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon a folyamat, ezért előre meghatározott szállítási menetrend szerint történik, szigorú por- és zajcsökkentési intézkedések betartása mellett - írták.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×