Ádám Antal geofizikus, bányakutató-mérnök a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet elődeinek (Soproni Egyetem geodéziai és geofizikai munkaközössége, 1952; Geodéziai és Geofizikai Kutató Laboratórium, 1955; MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet, 1971) alapító tagja, a soproni kutatóintézet igazgatóhelyettese (1972–1999), majd nyugdíjba vonulásáig (2005) az intézet kutatóprofesszora volt.

A földiáram-kutatás (tellurika) egyik úttörője és sikeres műszerfejlesztője, a Pannon-medence litoszférája elektromos anomáliáinak kutatója volt. Főbb megfigyelései a dunántúli elektromos vezetőképességi anomáliára, a Békési-árok sajátságaira, a Kárpát-medence geomágneses indukciós vektorainak viselkedésére, szeizmikus szelvények menti tektonikai vonalak elektromos torzító hatásának vizsgálatára terjedtek ki. Magyarországon és Kínában végzett egyidejű mérésekkel Takács Ernővel együtt már 1955-ben kimutatták, hogy a geomágneses pulzációk hatalmas kiterjedésűek.

Az egykori KGST-országok planetáris geofizikai ismereteit a nyugati világ számára összegző monográfia (Geophysical and Geothermal Studies, 1976) főszerkesztője, vezető szerzője, a nemzetközi magnetotellurikus közösség egyedülálló, ünnepelt alakja volt. Finnországban és Ausztriában bevezette a magnetotellurikus kutatómódszert, Indiában elősegítette az elektromágneses indukciós módszerek alkalmazását - írták a közleményben.

Ádám Antal 1962-ben szerzett műszaki egyetemi doktori címet Miskolcon, akadémiai doktori értekezését 1969-ben védte meg. Alapító tagja volt a Magyar Geofizikusok Egyesületének.

Elnöke volt egyebek mellett az MTA Geofizikai Tudományos Bizottságának (1973–1976), a Nemzetközi Litoszféra Program magyar nemzeti bizottságának és a Nemzetközi Geomágneses és Aeronómiai Szövetség (IAGA) elektromágneses indukciós munkacsoportjának (1979–1983). Tevékenykedett az Országos Athenaeum Bizottságban, az OTKA szakkollégiumában, a Magyar Akkreditációs Bizottságban, a Magyar Geológiai Szolgálat Tudományos Tanácsában, hazai és nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságaiban.

Az ELTE címzetes egyetemi tanára (1974), az MGE Eötvös Loránd-emlékéremmel kitüntetett tiszteleti tagja (1980), a Royal Astronomical Society tagja (1985), az Oului Egyetem díszdoktora (1989), az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagja (1995), a Miskolci Egyetem díszdoktora (2004), az OTKA Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj tulajdonosa (2005), a Szent István Akadémia rendes tagja (2006), Sopron Megyei Jogú Város díszpolgára (2007) volt.

Ádám Antal 1993 óta volt az MTA rendes tagja. Kétszeres akadémiai díjas, munkásságát 1996-ban Széchenyi-díjjal ismerték el.

"Ádám Antal egyike azoknak a nagy egyéniségeknek, akiknek kvantitatív földtudományi munkássága kialakította a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatói felfogását"- olvasható Szarka László, az MTA rendes tagjának megemlékezésében.

Ádám Antal temetéséről később intézkednek.