Infostart.hu
eur:
349.71
usd:
301.57
bux:
138253.6
2026. június 16. kedd Jusztin
Az 1959- 1960-ban épült, valószínűleg Csics Miklós építészmérnök tervezte ötemeletes úgynevezett Lottóház a Baross téren. Földszintjén működik  a Krokodil Corso Cipőáruház, amely korábban a Fővárosi Cipőbolt Kiskereskedelmi Vállalat legnagyobb Corso néven működő cipőáruháza volt. Egykoron az Lottóházakban minden lakást lottó tárgynyereményként osztottak ki a szerencséseknek. MTVA/Bizományosi: Róka László  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Új vezetővel kezdi második évét a Fővárosi Lakásügynökség

Új vezető került az egy éve indult Fővárosi Lakásügynökség élére. Kovács Vera, a kezdeményezés eddigi vezetője visszatér az Utcáról Lakásba Egyesülethez.

A lakhatási válság enyhítésére indította a Fővárosi Lakásügynökséget 2024 márciusában Karácsony Gergely főpolgármester, mivel a bérekhez viszonyított lakásbérleti díjak Budapesten az egyik legmagasabbak az Európai Unió fővárosai közül.

A Főpolgármesteri Hivatal közleménye szerint az egy éve indult ügynökség még Kovács Vera vezetésével indult, aki a kezdeményezés beindítása után újra az Utcáról Lakásba! Egyesületnél folytatja a munkáját. A Fővárosi Lakásügynökség vezetését Reider Gabriella veszi át, aki szociális és műszaki területen is több éves tapasztalattal rendelkezik, valamint az elmúlt fél évben már tevékenyen részt vett a Fővárosi Lakásügynökség munkájában. Az új vezetőnek az a célkitűzése, hogy a lakásügynökség segítségével a lakástulajdonosok és a bérlőjelöltek minél nagyobb számban tudjanak részt venni a programban és mérsékeljék a lakhatási válságot.

Az elmúlt egy év eredményeiről a Főpolgármesteri Hivatal arról tájékoztatott, hogy kiépültek a lakásügynökség működésének keretei, létrejött a Lakásügynökség Igazgatóság, elkészültek a bérbeadás és a bérbevételi feladatlisták, a mintaszerződések, megtörtént az első ingatlanok bérbevétele, és tovább-bérbeadása. Kész a Lakásügynökség weboldala is, rajta a bérlői és bérbeadói jelentkezési felületekkel. A kezdeményezés létjogosultságát a hivatal közleménye szerint az mutatja a legjobban, hogy a bérlői névjegyzékre az elmúlt hónapokban hirdetés nélkül is több száz jelentkezés érkezett. A Fővárosi Lakásügynökség elsősorban a tulajdonosokat, a bérbeadókat próbálta elérni, hogy biztonságosan és felelősen adják ki lakásukat megbízható és rászoruló bérlőknek.

A fővárosi ügynökség olyan lakásokat keres, amelyek jelenleg üresen állnak, de a tulajdonosnak nem áll szándékukban bérbe adni. Ezeknek az ingatlanoknak a kezelését, bérbeadással kapcsolatos ügyintézését vállalja, illetve garantálja a lakbérfizetést és annak monitorozását, valamint az érintett lakások állapotának megóvásáért is felelősséget vállal. A bérlők kiválasztását és a bérbeadást az ügynökség végzi.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: „szégyelljék magukat!” – sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a korrupcióellenes törvénycsomagot

Sürgős tárgyalásba vette az Országgyűlés az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges 110 oldalas törvénymódosító javaslatot. A Fidesz és a KDNP nemmel szavazott, Magyar Péter miniszterelnök szerint az ellenzék nem akarja, hogy Magyarország hozzájusson a 6000 milliárd forintos uniós forrásokhoz. Görög Márta igazságügyi miniszter, az előterjesztő hangsúlyozta: Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem hazahozni és felhasználni, és nem új feltételeket teljesítenek, hanem 2022 óta ismert kötelezettségeket
Történelmi lehetőség előtt áll Magyarország: egyetlen merész fordulattal újra felpörgethető a magyar gazdaság

Történelmi lehetőség előtt áll Magyarország: egyetlen merész fordulattal újra felpörgethető a magyar gazdaság

A magyar gazdaság eddigi, a foglalkoztatás bővülésére épülő növekedési modellje elérte a határait, így a jövőbeli fejlődés kulcsa a termelékenység radikális javítása. Ebben történelmi lehetőséget kínál a mesterséges intelligencia, amely 2030-ig 15 milliárd eurós, a GDP 6-7 százalékát kitevő automatizációs potenciált jelenthet. A gazdasági felzárkózás sikere azon múlik, hogy a hazai vállalatok – különösen a lemaradásban lévő kkv-szektor –, valamint az állami rendszerek milyen gyorsan és átfogóan képesek beépíteni az új technológiát a mindennapi működésükbe - vélik a McKinsey szakértői a ma kiadott "Prompt Magyarország" c. tanulmányban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×