Infostart.hu
eur:
354.8
usd:
310.5
bux:
142556.92
2026. július 7. kedd Apollónia
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj nagydíj és Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj junior fokozatának átadóünnepségén a fővárosban, a Magyar Nemzeti Bank Bölcs Vár épületében 2023. január 19-én. Csák János kulturális és innovációs miniszter kapta a Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj nagydíj fokozatát. A díjat a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapította, az elismerés gondozását a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben vette át.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Könyvbemutatóval búcsúzott a jegybank elnöke

A Magyar Nemzeti Bank elmúlt tizenkét évét, szakmai tevékenységét összegző könyv ünnepélyes bemutatóján köszönt el Matolcsy György.

A jegybank elnöke előadásában azt állította, hogy a 2013 és 2019 közötti időszak a Magyar Nemzeti Bank második aranykorszaka volt, amikor az MNB kulcsszerepet játszott hazánk gazdasági felzárkózásában.

Matolcsy György kiemelte, hogy az elmúlt évek során a jegybank számos reformot vezetett be, amelyek célja a pénzügyi stabilitás megteremtése és a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása volt, de visszaemlékezett a 2010-2013 közötti pénzügyi konszolidáció időszakára is. A 2008-2009-es pénzügyi válság hatására a jegybanki szerepvállalás bővült, és az MNB már nemcsak az árstabilitás fenntartására, hanem a gazdaság élénkítésére is fókuszált. A 2010-es évek során gazdaságtörténeti szempontból Magyarország a legjobb Trianon utáni évtizedét élte meg, amely a strukturális reformok mellett a jegybank aktív szerepvállalásának volt köszönhető.

A jegybankelnök hozzátette, hogy az MNB programjai biztosították a gazdasági növekedés jelentős részét, hiszen a számok tanúsága szerint a jegybanki intézkedések a GDP növekedés felét adták, miközben az infláció elleni küzdelemben is meghatározó szerepet játszottak. 2020 után a kormány és az MNB közötti együttműködés meggyengült, ami lassította a reformok megvalósítását és csökkentette a gazdasági növekedés ütemét, de

az MNB mindent megtett azért, hogy törvényi mandátumának megfelelően végezze munkáját.

„2022 októberében a jegybank egy válságkezelő intézkedéssel megakadályozta a forint jelentős leértékelődését, amely akár 500-700 forintos euróárfolyamhoz vezethetett volna” – emlékeztetett Matolcsy György, aki hangsúlyozta, hogy az MNB lépései akadályozták meg, hogy Magyarország súlyos pénzügyi válságba süllyedjen, ezért a jegybank függetlensége kulcsfontosságú volt a stabilitás fenntartásában.

A fenntarthatóság és a versenyképesség erősítése is kiemelt területek voltak az elmúlt 12 évben. Az MNB aktívan támogatta a zöld pénzügyi kezdeményezéseket, a pénzügyi tudatosság növelését a Pénziránytű Alapítvány aktív tevékenységével és a Pénzmúzeum létrehozásával. Az MNB az elmúlt évtizedben emellett számos sikeres oktatási együttműködést indított a haza felsőoktatási intézményekben, sőt stratégia partnerségre is lépett a Budapesti Metropolitan Egyetemmel, a Budapesti Műszaki- és Gazdasági Egyetemmel, a Neumann János Egyetemmel vagy a Debreceni Egyetemmel.

A jegybank célja az volt és most is az, hogy modernizálja Magyarország pénzügyi rendszerét,

gyorsítsa a pénzáramlás sebességét és elősegítse a digitális gazdaság fejlődését.

Matolcsy György beszéde végén köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták az MNB munkáját az elmúlt években, kiemelve munkatársait, a bankrendszer vezetőit és a kormányzat egyes tagjait. A beszéd zárógondolata az volt, hogy ami egyszer már sikerült, az újra lehetséges: a reformokkal, fordulatokkal és innovációkkal a magyar gazdaság ismét elérheti a felzárkózási célokat.

Matolcsy György előadása után a „12 év a stabilitás szolgálatában” című könyvet kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be, ahol Jelasity Radován a Bankszövetség elnöke, Virág Barnabás és Kandrács Csaba az MNB alelnökei, Szapáry György alelnöki főtanácsadó és Kuti Zsolt az MNB főközgazdásza a 2013 és 2025 közötti időszak gazdasági kihívásait és az arra adott válaszokat elemezték.

Véleményük szerint az elmúlt években olyan jelentős események befolyásolták a gazdaságot, mint a Covid-19 járvány, az energiaválság és az infláció emelkedése. Az előadók kiemelték, hogy a jegybanknak és a gazdasági szereplőknek folyamatosan alkalmazkodniuk kellett az új kihívásokhoz, miközben hosszú távú stratégiákat is kialakítottak. A beszélgetésben szó esett a jegybanki intézkedések eredményeiről, különösen az inflációkezelésről, a forintosításról és a gazdasági stabilitás megőrzéséről.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a jegybank számos innovatív lépést tett, például a zöld finanszírozás előmozdítása és a pénzügyi oktatás erősítése terén.

Emellett kiemelték a nemzetközi trendeket, és hogy az Magyar Nemzeti Bank bizonyos területeken előfutára vált a jegybanki stratégiák újragondolásának. A diskurzus végén a résztvevők személyes élményeiket és tanulságaikat osztották meg az elmúlt 12 év jegybanki tevékenységével kapcsolatban. Szapáry György a jegybanki épületek megmentését és a PADME oktatási és kulturális tevekénységet, Virág Barna és Kandrács Csaba a folyamatos tanulás és a stratégiai gondolkodás fontosságát, míg Jelasity Radován Matolcsy György karakán személyiséget méltatta.

Címlapról ajánljuk
Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé
bevonják a történészeket

Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé

Elfogadta az Országgyűlés kedden az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítását, ami létrehozza a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot.

Tálas Péter az ankarai NATO-csúcsról: jó alkalom arra, hogy Európa lassítsa az amerikai törekvéseket

A jövőben megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz, fegyver hiányában jelentős akadályokba fog ütközni Európa, így az Egyesült Államok elfordulása komoly problémát okozhat, ezért a csúcstalálkozón az lehet az egyik fő cél, hogy az euórpaiak „megpróbálják lelassítani az USA kivonulását, valamint azt a szövetségi eszközcsökkentést, amit Washington elhatározott” – mondta az InfoRádióban a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője. Arról is beszélt, milyen más témák merülhetnek még fel a kétnapos csúcson.
Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

A felvételek tanúsága szerint Ukrajna hatalmas távolságban csapott le, ráadásul egy olyan üzemre, ami az országon belül a legnagyobbnak számít a maga kategóriájában. Az omszki kőolaj-finomító évente mintegy 22 millió tonna nyersanyag feldolgozására képes – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×