Infostart.hu
eur:
387.58
usd:
330.47
bux:
109333.5
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj nagydíj és Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj junior fokozatának átadóünnepségén a fővárosban, a Magyar Nemzeti Bank Bölcs Vár épületében 2023. január 19-én. Csák János kulturális és innovációs miniszter kapta a Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj nagydíj fokozatát. A díjat a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapította, az elismerés gondozását a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben vette át.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Könyvbemutatóval búcsúzott a jegybank elnöke

A Magyar Nemzeti Bank elmúlt tizenkét évét, szakmai tevékenységét összegző könyv ünnepélyes bemutatóján köszönt el Matolcsy György.

A jegybank elnöke előadásában azt állította, hogy a 2013 és 2019 közötti időszak a Magyar Nemzeti Bank második aranykorszaka volt, amikor az MNB kulcsszerepet játszott hazánk gazdasági felzárkózásában.

Matolcsy György kiemelte, hogy az elmúlt évek során a jegybank számos reformot vezetett be, amelyek célja a pénzügyi stabilitás megteremtése és a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása volt, de visszaemlékezett a 2010-2013 közötti pénzügyi konszolidáció időszakára is. A 2008-2009-es pénzügyi válság hatására a jegybanki szerepvállalás bővült, és az MNB már nemcsak az árstabilitás fenntartására, hanem a gazdaság élénkítésére is fókuszált. A 2010-es évek során gazdaságtörténeti szempontból Magyarország a legjobb Trianon utáni évtizedét élte meg, amely a strukturális reformok mellett a jegybank aktív szerepvállalásának volt köszönhető.

A jegybankelnök hozzátette, hogy az MNB programjai biztosították a gazdasági növekedés jelentős részét, hiszen a számok tanúsága szerint a jegybanki intézkedések a GDP növekedés felét adták, miközben az infláció elleni küzdelemben is meghatározó szerepet játszottak. 2020 után a kormány és az MNB közötti együttműködés meggyengült, ami lassította a reformok megvalósítását és csökkentette a gazdasági növekedés ütemét, de

az MNB mindent megtett azért, hogy törvényi mandátumának megfelelően végezze munkáját.

„2022 októberében a jegybank egy válságkezelő intézkedéssel megakadályozta a forint jelentős leértékelődését, amely akár 500-700 forintos euróárfolyamhoz vezethetett volna” – emlékeztetett Matolcsy György, aki hangsúlyozta, hogy az MNB lépései akadályozták meg, hogy Magyarország súlyos pénzügyi válságba süllyedjen, ezért a jegybank függetlensége kulcsfontosságú volt a stabilitás fenntartásában.

A fenntarthatóság és a versenyképesség erősítése is kiemelt területek voltak az elmúlt 12 évben. Az MNB aktívan támogatta a zöld pénzügyi kezdeményezéseket, a pénzügyi tudatosság növelését a Pénziránytű Alapítvány aktív tevékenységével és a Pénzmúzeum létrehozásával. Az MNB az elmúlt évtizedben emellett számos sikeres oktatási együttműködést indított a haza felsőoktatási intézményekben, sőt stratégia partnerségre is lépett a Budapesti Metropolitan Egyetemmel, a Budapesti Műszaki- és Gazdasági Egyetemmel, a Neumann János Egyetemmel vagy a Debreceni Egyetemmel.

A jegybank célja az volt és most is az, hogy modernizálja Magyarország pénzügyi rendszerét,

gyorsítsa a pénzáramlás sebességét és elősegítse a digitális gazdaság fejlődését.

Matolcsy György beszéde végén köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták az MNB munkáját az elmúlt években, kiemelve munkatársait, a bankrendszer vezetőit és a kormányzat egyes tagjait. A beszéd zárógondolata az volt, hogy ami egyszer már sikerült, az újra lehetséges: a reformokkal, fordulatokkal és innovációkkal a magyar gazdaság ismét elérheti a felzárkózási célokat.

Matolcsy György előadása után a „12 év a stabilitás szolgálatában” című könyvet kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be, ahol Jelasity Radován a Bankszövetség elnöke, Virág Barnabás és Kandrács Csaba az MNB alelnökei, Szapáry György alelnöki főtanácsadó és Kuti Zsolt az MNB főközgazdásza a 2013 és 2025 közötti időszak gazdasági kihívásait és az arra adott válaszokat elemezték.

Véleményük szerint az elmúlt években olyan jelentős események befolyásolták a gazdaságot, mint a Covid-19 járvány, az energiaválság és az infláció emelkedése. Az előadók kiemelték, hogy a jegybanknak és a gazdasági szereplőknek folyamatosan alkalmazkodniuk kellett az új kihívásokhoz, miközben hosszú távú stratégiákat is kialakítottak. A beszélgetésben szó esett a jegybanki intézkedések eredményeiről, különösen az inflációkezelésről, a forintosításról és a gazdasági stabilitás megőrzéséről.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a jegybank számos innovatív lépést tett, például a zöld finanszírozás előmozdítása és a pénzügyi oktatás erősítése terén.

Emellett kiemelték a nemzetközi trendeket, és hogy az Magyar Nemzeti Bank bizonyos területeken előfutára vált a jegybanki stratégiák újragondolásának. A diskurzus végén a résztvevők személyes élményeiket és tanulságaikat osztották meg az elmúlt 12 év jegybanki tevékenységével kapcsolatban. Szapáry György a jegybanki épületek megmentését és a PADME oktatási és kulturális tevekénységet, Virág Barna és Kandrács Csaba a folyamatos tanulás és a stratégiai gondolkodás fontosságát, míg Jelasity Radován Matolcsy György karakán személyiséget méltatta.

Címlapról ajánljuk

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Hiánypótló piacfelmérés érkezett: kiderült, mennyibe kerül ma egy energiatároló, és megéri-e beruházni

Hiánypótló piacfelmérés érkezett: kiderült, mennyibe kerül ma egy energiatároló, és megéri-e beruházni

Az akkumulátoros energiatárolás gazdasági környezete az elmúlt néhány évben drámai fordulatot vett: a nemzetközi projektek tapasztalatai alapján a nagyobb, vállalati méretű tárolói beruházások bekerülési költségszintje mára olyan tartományba süllyedt, amely mellett piaci alapon is értelmezhetővé válik a megtérülés. Ugyanakkor a finanszírozhatóság továbbra is kulcskérdés marad, így korántsem mindegy, hogy a beruházók milyen árkörnyezetben és üzleti modellek mentén vágnak bele egy-egy energiatárolói projektbe – ennek jártunk most utána.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×