Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
New York, 2024. december 12. A Time amerikai hírmagazinnak Donald Trump megválasztott amerikai elnököt ábrázoló címlapja 2024. december 12-én a New York-i Értéktőzsdén, ahol bejelentették, hogy a Time Trumpot választotta az év emberévé. MTI/AP/Alex Brandon
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Feltették a fontos kérdést Trumppal kapcsolatban a magyaroknak

A magyarok 77 százaléka úgy véli, valós esélye van annak, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök 2025-ben lezárja a fegyveres konfliktust Oroszország és Ukrajna között - olvasható a Századvég friss közvélemény-kutatásában, amelynek eredményét kedden közölték.

A kutatás szerint – amelyet decemberben ezer felnőtt megkérdezésével készítettek – az áll, hogy kiindulópontként nem szabad elfelejteni, hogy Orbán Viktor kormányfő júliusi békemissziója keretében meglátogatta Volodimir Zelenszkij ukrán, Vlagyimir Putyin orosz, illetve Hszi Csin-ping kínai elnököt, majd a NATO-csúcstalálkozón való részvételét követően diplomáciai körútját Donald Trumpnál tett látogatásával zárta.

A magyar miniszterelnök nem titkolt célja a hadban álló felek álláspontjának megismerése, valamint a béke előmozdítása volt – tették hozzá.

A Századvég közlése szerint a békemissziót éles bírálatok érték - a „háborúpárti Biden-adminisztráció” politikai agendáját átvevő – brüsszeli politikai elit részéről: többek között Ursula von der Leyen „megalkuvási küldetésnek” titulálta a diplomáciai akciót, míg Josep Borrell, az Európai Unió előző külügyi főképviselője azt hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor Moszkvában semmilyen formában sem képviselheti az EU-t.

„A kutatás rávilágít, hogy a brüsszeli vezető politikusokkal szemben a magyar közvélemény támogatja Orbán Viktor törekvéseit az orosz–ukrán háború lezárásának előmozdítására” – fogalmaztak.

Mint írták, a válaszadók több mint kétharmada (68 százaléka) egyetért azzal, hogy a magyar kormányfő a fegyveres konfliktus lezárását szorgalmazza, ezzel szemben 29 százalékuk kifogásolja ezt.

A Századvég közleménye alapján a magyarok békepárti álláspontjából következik, hogy a lakosság határozottan ellenzi azokat a lépéseket, amelyek az orosz-ukrán háború további elhúzódását, valamint újabb országok hadviselő féllé válását eredményezhetik.

Ebből fakadóan a megkérdezettek 74 százaléka helyteleníti, hogy az amerikai kormányzat, illetve egyes európai országok nagy hatótávolságú rakétákat küldtek Ukrajnának, melyekkel Oroszország belső területei is támadhatók – fűzték hozzá.

Úgy folytatták, hogy az Egyesült Államokban 2025 januárjában iktatják be hivatalába a novemberben megválasztott Donald Trumpot, aki programjában prioritásként kezeli az orosz–ukrán fegyveres konfliktus mihamarabbi lezárását, ennek érdekében a leendő elnök és stábja már elkezdte vizsgálni a békekötés előmozdításának lehetőségeit.

A felmérés rámutat, hogy a magyarok bíznak Trump béketörekvéseiben és reális forgatókönyvnek tartják a háborús konfliktus befejezését a következő évben. A kutatás szerint

a magyarok több mint háromnegyede (77 százaléka) látja úgy, hogy valós esély van arra, hogy Donald Trump új amerikai elnök lezárja az orosz–ukrán háborút, és békét teremt 2025-ben.

A közvélemény-kutatás kitért Trump népszerűségének megítélésére is a magyarok körében. A hazai lakosság erős béke iránti vágyára vezethető vissza, hogy a válaszadók többsége (51 százaléka) kedvező véleményt fogalmazott meg a békepárti Donald Trumpról – írták.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×