eur:
412.41
usd:
396.02
bux:
79492.85
2024. december 23. hétfő Viktória
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón Kijevben 2024. július 2-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Bendarzsevszkij Anton: a békemisszió megkerülhetetlen diplomáciai tényezővé tette Orbán Viktort

Orbán Viktor elment Moszkvába, magára vállalta a reputációs kockázatokat, és Magyarország lehet a kommunikációs csatorna, amely összehozza a feleket – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.

Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben rendkívül aktív volt, hiszen még az uniós soros elnökség megkezdése előtt egyeztetett Olaf Scholz német kancellárral, Giorgia Meloni olasz kormányfővel és Emmanuel Macron francia elnökkel, majd pedig az elmúlt napokban elutazott Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe, és mindenhol az orosz–ukrán háború lezárása ügyében tárgyalt, jelenleg pedig a NATO-csúcson vesz részt Washingtonban, ahol szintén Ukrajna és a háború jövője a fő téma.

"Ez egy nagyon komplex játszma volt Orbán Viktor részéről,

amelynek több lehetséges oka is volt" – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton. A posztszovjet térség szakértője szerint az egyik vetület gazdasági, mert Magyarország számára igencsak fontos, hogy a szomszédban ne háború legyen, hanem béke, és ne orosz csapatok állomásozzanak a mellettünk lévő területeken, hanem Ukrajna mint szuverén ország létezzen. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója úgy látja, a magyar miniszterelnök attól fél, ha a háború tovább húzódik, akkor az idő inkább az oroszoknak dolgozik, egy idő után a Nyugat ki fog hátrálni Ukrajna mögül, és csak rosszabb lesz a helyzet, mint most, és ezért próbálja a konfliktust megállítani. "Gazdaságilag nekünk fontos, hogy minél előbb vége legyen, hiszen az elhúzódó konfliktus nagyon nehéz helyzetbe hozza a magyar gazdaságot" – tette hozzá.

A békemisszió második vetülete Bendarzsevszkij Anton szerint az európai politikai szál, a Patrióták Európáért-frakció létrehozása az Európai Parlamentben. "Egy kis, tízmillió alatti lakosságú ország miniszterelnökeként az elmúlt napokban a mainstream hírek nagy része Orbán Viktorról és a diplomáciai missziójáról szólt.

Az, hogy őt Putyin is fogadta, Hszi Csin-ping is fogadta, Zelenszkij is fogadta, most pedig Washingtonba utazott, megkerülhetetlen diplomáciai tényezővé tette"

– mondta a szakértő, és jelezte, mindez párhuzamosan zajlott az új EP-frakció megalakulásával, amelyet éppen a magyar kormányfő hívott életre az osztrák Herbert Kickllel és Andrej Babissal. "Ez a fajta európai játszma mindenképpen része volt ennek a diplomáciai útnak. Orbán Viktor bejelentkezett, felhasználta az európai uniós elnökségi státuszt ahhoz, hogy Magyarország a nemzetközi sajtóban és a nemzetközi diplomáciában is egy jól látható szereplővé váljon" – magyarázta.

A harmadik vetület a béke kérdése, amelyhez Bendarzsevszkij Anton szerint nem kerültünk közelebb Vlagyimir Putyin nyilatkozatai fényében, de azt feltételezi, hogy a magyar miniszterelnök bizonyos trendeket beazonosított, hogy van egyfajta kifáradás a háborútól mind az ukrán, mind a nyugati, és egyre inkább az orosz oldalon is. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy az orosz hadsereg nem tudott élni azzal a katonai lehetőséggel, hogy az év elején a nyugati támogatások elakadása miatt lőszerhiánnyal harcoltak az ukránok, nem tudott nagyobb eredményeket elérni. Újabb frontot nyitottak Harkivnál, de nagyjából 5-6 kilométert tudtak haladni a határtól, és ott meg is állt a front, hiába csoportosítottak át jelentős erőket arra a részre, és szó volt arról is, hogy megpróbálják még tovább nyújtani a frontot.

"Ezek a számítások, úgy tűnik, nem váltak be, és elképzelhető, hogy a következő időszakban az orosz diplomácia egyre inkább abba az irányba halad, hogy befagyassza a háborút a jelenlegi állapotában, és ilyen szempontból talán nem meglepő, hogy Vlagyimir Putyin is egyre többet beszél a békéről. Az a probléma, hogy ez a béke orosz ultimátumra épül, és nincs helye kompromisszumnak jelenleg, de ez változhat" – mondta Bendarzsevszkij Anton, és hozzátette, szerinte

a magyar diplomácia felismerte, hogy az orosz fél egyre többször beszél a békéről, és lehet, hogy egy idő után ez el fog vezetni valamiféle kompromisszumos megoldáshoz.

A posztszovjet térség szakértője azt is kiemelte, hogy a béketárgyalásokon szerint két esetben lehet sikeres egy mediátor. Az egyik, amikor a közvetítő országnak komoly ráhatása van mindkét félre, ilyen volt például Törökország a gabonaalku esetében, mert egyszerre volt fontos szereplő Ukrajna és Oroszország szemszögéből is. A másik közvetítői szerep viszont az, amikor a mediátor egyfajta kommunikátorként, kommunikációs csatornaként jelenik meg. Ezt töltheti be Orbán Viktor, mert a nyugat-európai országok elvágtak minden kapcsolatot, ezért nincs megfelelő kommunikációs csatornájuk.

"Magára vállalva a reputációs kockázatokat, Orbán Viktor elment Moszkvába. Ő volt az első, aki ezt megtette, és

Magyarország lehet a kommunikációs csatorna, amely összehozza a feleket,

merthogy Magyarország EU-s országként szinte egyetlenként megőrizte kommunikációs csatornáit Moszkva felé, és ez a mediátori szerep ilyen szempontból akár működhet is" – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hogyan tovább Magdeburg után? Új törvényt, újfajta megfigyelést szeretne a belügyminiszter

Hogyan tovább Magdeburg után? Új törvényt, újfajta megfigyelést szeretne a belügyminiszter

A gyász ellenére az élet megy tovább. Olyannyira, hogy a péntek esti szörnyű terrortámadás után szerte az országban továbbra is nyitva tartanak a karácsonyi vásárok. A hangulat azonban jó ideig aligha lesz olyan, mint az öt halálos áldozatot és több mint 200 sérültet követelő gázolásos merénylet előtt volt.
VIDEÓ
Jön a karácsony - Mi történik a piacokon?

Jön a karácsony - Mi történik a piacokon?

Jön a karácsony, vele együtt pedig valóságos adatdömpinggel indult a hét a tőzsdéken. Reggel a magyar makrogazdasági adatok domináltak, de érkezett az Egyesült Királyság harmadik negyedéves folyó fizetési mérlege is, majd délután a Chicagói Fed-index és egy amerikai fogyasztói bizalmi mutató került a figyelem középpontjába. Ázsiában jó hangulatban telt a kereskedés reggel, Európában hol mínuszba, hol pluszba fordultak az irányadó indexek napközben, míg az amerikai tőzsdék a nyitás után nem sokkal lefelé vették az irányt. A magyar tőzsde felülteljesítő volt, a nap kétségkívül legfontosabb tőzsdei sztorija a Gránit Bank részvényeinek debütálása volt a BÉT-en.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×