Részletes beismerő vallomást tett Till Tamás gyilkosa, de nem büntethető, mivel a huszonnégy éve elkövetett bűncselekmény idején még fiatalkorú volt, így a büntethetősége tizenöt év után elévült – jelentette be a rendőrség. Az ügy nagy vihart kavart, mert a 24 éves történt bűncselekménynek egy akkor 10 éves fiú volt az áldozata, a most előkerült elkövető pedig akkor 16 éves volt. A történtek nyomán szinte minden parlamenti párt szigorítást követel, sőt Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője már be is nyújtotta az elévülés megszüntetését célzó törvényjavaslatot.

Hack Péter, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban kifejtette, hogy az elévülés nemcsak a büntetőjogban létezik, ez egy római jogig visszanyúló jogelv. "Azt mondja ki, hogy egy bizonyos idő eltelte után az állam lemond arról, hogy a büntetőigényét az elkövetővel szemben érvényesíti, részben azért, hogy a hatóságokat ösztönözze, hogy ezen az időn belül megtalálják az elkövetőt, részben azért, hogy a hatóságoknak ne legyen korlátlan számú ügy, amivel egyszerre foglalkozni kell" – mondta a büntetőeljárás szakértője, és hozzátette, részben jogpolitikai indok az is, hogy egy bizonyos idő után az elkövető megbüntetése nem méltányos, de ebben az esetben nem az emberölés vagy a háborús bűncselekmények elkövetőiről van szó: évtizedek múlva nem méltányos megbüntetni valakit azért, mert például egy kerékpárt ellopott.

Azt is hangsúlyozta azonban, hogy vannak bűncselekmények, amelyek nem évülnek el, ilyenek a háborús és népellenes bűncselekmények, melyeket a nemzetközi jog szabályoz, de a magyar törvények alapján nem évülnek el a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök sem évülnek el, és az életfogytiglani szabadságvesztéssel büntetendő cselekmények sem.

"Az, hogy a Till Tamás-ügy elévült, jogalkotói hiba is" – emelte ki a szakember, és elmagyarázta, hogy amikor 2000-ben az emberölést elkövették, az akkori Büntető törvénykönyv szerint nem évült el a minősített emberölés, ilyen ha például aljas indokból, különös kegyetlenségből, előre megfontoltan vagy hivatalos személy sérelmére követik el. 2012-ben azonban új Btk.-t fogadott el az Országgyűlés, és az elévülés tilalmánál a minősített emberölés helyett az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő cselekmények kerültek be a törvénybe. "Mivel a büntetőjognak nem lehet visszaható hatálya, csak akkor, ha kedvezőbb a változás, ezért a Till Tamás sérelmére elkövetett emberölés elkövetőjére a 2012-es szabályt kell alkalmazni.

Ha a parlament 2012-ben meghagyja a régi rendelkezést, akkor az emberölés miatt is felelősségre lehetne vonni az elkövetőt.

Most úgy tűnik, hogy csak az igazságszolgáltatás sérelmére elkövetett cselekmény miatt lehet majd" – magyarázta Hack Péter.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta, hogy szerinte nincs akadálya Till Tamás gyilkosának büntetőjogi felelősségre vonásának, csak értelmezni kell a hatályos jogszabályokat. Hack Péter szerint viszont a szabályok egyértelműek, és ezeket a rendőrség és az ügyészség is úgy értelmezte, hogy mivel az életfogytig tartó büntetés fiatalkorú elkövetőnél nem jöhet szóba, és 16 éves volt az elkövető az emberülés idején, ezért a maximális büntetési tétel 15 évnyi szabadságvesztés, a cselekmény ezért 15 év után elévült.

"Ha a kormány úgy látja, hogy ez máshogy is értelmezhető, akkor erről valószínűleg meg kell győzni az ügyészséget és a bíróságot is. Lehet, hogy nem az elkövető büntethetőségét akarják nézni, hanem azt, hogy a cselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett, ezért nem évül el. Ez nem biztos, hogy megállja a helyét a bíróság előtt, de meg lehet próbálni" – mondta a jogász, de hozzátette, ebben a kérdésben ellentmondás van a kormány kommunikációjában, mert közben a Fidesz frakcióvezetője be is nyújtott egy szigorítást célzó javaslatot. "Ha a jelenlegi szabályok alapján megbüntethető a Till Tamás sérelmére elkövetett emberölés gyanúsítottja, akkor miért kell változtatni a Btk.-n?" – vetette fel Hack Péter.

A politika cselekvése szerint inkább jogszociológiai kérdés, mert ez a szakirodalomban morális pánikként ismert jelenség, hogy amikor egy bűncselekmény a társadalomban nagy felzúdulást kelt, létrehoz egy bizonytalanságérzést, ami kikényszerít egy politikai reakciót. Ezzel a szakértő szerint az a gond, hogy a felzúdulást keltő ügyben nem jelent megoldást, "csak valamennyire a politika lelöki magáról ezt a problémát, azt mondja, hogy mi megtettük, amit meg tudunk tenni, de a valósában nem hoz létre változást".

Nehéz szerinte határt húzni, hogy ha elkezdik módosítani a Btk.-t, hogy egyes bűncselekmények elévülését megtiltsák, akkor mi kerüljön még ebbe a körbe, és ha lesz egy újabb botrányos eset, akkor megint hozzá kell nyúlni a szabályozáshoz.

"A jog egy absztrakt fogalom, ami a jövőbeni konkrét esetekre alkalmazandó, és

olyan jogszabályt soha nem lehet majd alkotni, amely kivétel nélkül minden esetet igazságosan rendez, sajnos benne van ez a kockázat a jogalkotásban.

Ha most ezt elfogadják, ez talán megnyugvást hoz sokak számára, de a konkrét ügyet a jövőre vonatkozó jogszabály-módosítás nem tudja megváltoztatni, mert nem lehet visszaható hatállyal jogot alkotni" – hangsúlyozta Hack Péter.