A jövő évi költségvetés tervezete megőrzi a főváros önrendelkezését és pénzét, éppen ezért azzal számol, hogy Budapest csak annyi szolidaritási hozzájárulást fizet 2025-ben, mint amennyit az államtól kap támogatásként feladatai ellátására - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Karácsony Gergely azt mondta, hogy a 2025-ös állami költségvetés az önkormányzatiság "további legyalulásának" büdzséje, hiszen folytatja a forráskivonást az önkormányzati szektorból, és még erősít is azon.

"Éppen ezért a fővárosi önkormányzat költségvetése erre adott válaszként a város önrendelkezésének megőrzését jelenti" - fogalmazott a főpolgármester, majd úgy folytatta: olyan költségvetési tervezetet terjeszt a Fővárosi Közgyűlés elé, amely "megőrzi a város értékeit, megőrzi a város önrendelkezését és megőrzi a város pénzét".

Az "önrendelkezés költségvetése" nem számol azzal, hogy a főváros nettó befizető pozíciója fennmarad - jelentette ki Karácsony Gergely, majd kifejtette: a büdzsé tervezete azzal számol, hogy az Alkotmánybíróság döntése alapján csak annyi "szolidaritási adót" fizetnek, mint amennyi állami normatíva alapján jár a fővárosi önkormányzatnak. "Egy fillérrel sem többet. Ha úgy tetszik, úgy tervezzük a jövő évi költségvetést, hogy az állami költségvetésből adódó, bár egyébként külön jogszabályban még nem pontosított elvonások összege az pontosan annyi lehet, amennyi támogatást kapunk az államtól feladataink ellátására. Nem fogjuk befizetni és betervezni a költségvetésbe sem az ezen kívüli elkobzó jellegű túladóztatást" - fogalmazott a főpolgármester, aki rámutatott, ha így járnak el, akkor is "borzasztó feszes költségvetési gazdálkodásra lesz szükség".

Karácsony Gergely felidézte, az Állami Számvevőszék év elején, a fővárosi önkormányzat gazdálkodásáról készült jelentése "sokak meglepetésére" tulajdonképpen a főváros korábbi, az elmúlt évek költségvetési helyzetéről alkotott álláspontját ismertette. Azt, hogy a fővárosi költségvetés szűk mozgástere elsősorban azon alapszik, hogy

az előző önkormányzati ciklusban két olyan sokk érte a költségvetést, amely beszűkítette Budapest mozgásterét.

Az egyik csoportba tartoznak a koronavírus-járvány, az energiakrízis és az infláció, a másikba pedig azok a kormányzati intézkedések, amelyek nem orvosolták, hanem "tetézték a bajt", és éppen a legnehezebb időszakban fosztották meg a várost a forrásaitól - mondta.

Mint a főpolgármester kifejtette, a főváros kiadásai és bevételei között 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben "brutálisan kinyílt az olló": a kiadások az előbb említett okok miatt nőttek, a bevételek azonban nominálisan is csökkentek, hiszen a kormány az iparűzési adó megfelezésével és a szolidaritási hozzájárulás "brutális emelésével" épp a legnehezebb időpontban "fosztogatta" az önkormányzatot.

A főváros pert indított a kormánnyal szemben, és vitatta a Budapestre kirótt "kormányzati sarcok mértékét", és azzal érvelt, hogy ezek az alaptörvénnyel és a nemzetközi egyezményekkel ellentétesek. A Fővárosi Ítélőtábla kifejezetten "elkobzó" jellegűnek ítélte azt a kormányzati gyakorlatot, amely "nehezítette a főváros talpon maradását" - emlékeztetett.

Az állami támogatások és elvonások egyenlegéről szólva Karácsony Gergely elmondta: 2018-ban még nagyjából 20 milliárdos pluszban volt a fővárosi önkormányzat, ez az arány azonban 2021-re már negatív lett, és 2024-ben már nagyjából mínusz 34 milliárd forintot jelent. A jövő évi központi költségvetés tervezete pedig "már több mint 50 milliárd forintos mínuszba hozná az önkormányzatot".

"Ilyen költségvetést mi nem tudunk és nem is akarunk csinálni" - fogalmazott a főpolgármester, majd úgy folytatta: az Alkotmánybíróság indoklásában világosan kimondta, alaptörvénybe és a helyi önkormányzatok európai chartájába ütközik az, ha egy önkormányzat tartósan nettó befizetője a költségvetésnek, tehát az állami támogatásoknak és az állami elvonásoknak egyenlege negatív önkormányzat számára.

Karácsony Gergely szavai szerint egy olyan költségvetést nyújtott be a közgyűlésnek, amely megőrzi a város működőképességét, biztosítja a 2024-es szinten a közszolgáltatások finanszírozását. Ezek közül a legnagyobb mértékű a közösségi közlekedés finanszírozása, amelyre a jövő évi költségvetési tervezet szerint 169 milliárd forintot fognak költeni. Továbbá a reálbérek megőrzését garantáló béremeléssel is számolnak.

A főpolgármester közölte: "beruházás és felújítás azonban viszonylag szerény mértékben szerepel ebben a költségvetési tervezetben". Azokat a döntéseket hajtják végre, amelyeket a főváros korábban már meghozott, és ezek között a legkomolyabb tétel a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi részvénytulajdonának a visszavásárlását jelenti. Ezen kívül szerepel a tervezetben a részvételi költségvetési projektek végrehajtása és a Flórián téri felüljáró megújításának finanszírozása is - mondta.

"Összességében ez egy nagyon-nagyon feszes, elsősorban a város működőképességét megőrző költségvetés" - fogalmazott Karácsony Gergely, hozzátéve: mindez nem azt jelenti, hogy a város ne számíthatna komoly fejlesztésre az elkövetkező években, hiszen ahogy a választási kampányban is elmondta, az elkövetkező években 300 milliárd forint európai uniós fejlesztési forráshoz fog hozzájutni.

Közölte, elindítják jövőre Budapest történetének legjelentősebb köztisztasági beruházási programját, amelyet a Budapesti Közművek valósít meg saját forrásaiból. A program során jelentős mértékben megújítják a köztisztasági eszközparkot, illetve lecserélik a ciklus végéig "azokat a kukákat, amelyek fölött már eljárt az idő".

Kérdésekre válaszolva elmondta, arra számít, hogy a közgyűlés december 18-i ülésén elfogadja a költségvetést.