Infostart.hu
eur:
358.76
usd:
306.22
bux:
132219.41
2026. május 13. szerda Imola, Szervác
A 2025-ös költségvetés tervezete a dokumentum átadásán a Parlamentben 2024. november 11-én.  A törvényjavaslatot Varga Mihály pénzügyminiszter átadta Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés KDNP-s alelnökének.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

"Békeköltségvetés" – Varga Mihály benyújtotta a 2025-ös büdzsé tervezetét

A parlamenti ünnepélyes átadáson a pénzügyminiszter részletesen beszámolt arról, miért késett a benyújtás, és milyen célok megvalósulását várja a kormány 2025-re.

A 2025-ös büdzsé az új lehetőségek, az új gazdaságpolitika és a béke költségvetése lehet - mondta a 2025. évi költségvetési törvényjavaslat ünnepélyes átadásán Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn a Parlamentben.

Hozzátette: a költségvetés benyújtásában a korábbi évekhez képest módosítást igényelt

  • a járvány utáni időszak,
  • a háborús konfliktus, valamint
  • a bizonytalan nemzetközi környezet,

ezért később nyújtották be. Ennek ellenére a kilátások biztatóak, jó esély van arra, hogy a világ a béke irányába mozdul el az amerikai választások eredménye alapján - fűzte hozzá.

Kiemelte: ezzel együtt idén elindult a gazdasági növekedés, 2024-ben nőni fog a magyar gazdaság teljesítménye; a bérek növekedésével együtt érzékelhető a fogyasztás fellendülése. A nemzetközi intézmények előrejelzése alapján 2025-ben az EU-n belül élmezőnybeli teljesítményt várnak a magyar gazdaságtól - mondta Varga Mihály.

Nyomatékosította, hogy a kormány világos célokat jelöl ki: a gazdaság visszaállítását a növekedési pályára, a bérek emelkedését, valamint azt, hogy több pénz maradjon a családoknál és a kkv-k megerősödjenek.

Varga Mihály öt elemet emelt ki a tervezésből: fontos cél

  1. a családok támogatása,
  2. a vállalkozások megerősítése,
  3. a rezsicsökkentés megvédése,
  4. a nyugdíjak értékének megőrzése és
  5. az ország fizikai biztonságának garantálása.

Az idei költségvetés a védelem költségvetése volt, a 2025-ös költségvetés az új lehetőségek költségvetése, az új gazdaságpolitika költségvetése, a béke költségvetése lehet - fogalmazott a miniszter.

Fegyelmezett államháztartási gazdálkodás mellett a hiánycsökkentés folytatódik,

3,7 százalékos hiánycéllal számolnak. A költségvetést 3,4 százalékos GDP-növekedésre alapozzák, és 3,2 százalékos inflációval terveztek.

A bruttó kamatkiadások a GDP-arányában 3,8 százalékot jelentenek 2025-ben. A Költségvetési Tanács egyetértését fejezte ki a jövő évi költségvetéssel, és minden feltétel adott az alaptörvénynek való megfeleléshez - sorolta.

Ismertetése szerint a legtöbb terület reálértékben is növekvő tételekkel számoltak.

Védelmi és családpolitikai kiadások

A honvédelmi kiadások elérik a GDP 2 százalékát, a NATO vállalás szerint, így 1753 milliárd forint kiadással számolnak. 2010-ben 225 milliárd forint állt rendelkezésre, ez azt jelenti, hogy 3,5 szeresével növekedtek reálértéken. A határvédelmi költségek elérték a 800 milliárd forintot 2015-óta, jövőre ez további 40 milliárd forinttal emelkedik. A rendvédelmi kiadások összege 1396 milliárd forintra emelkedik jövőre.

A miniszter kiemelte: a családok támogatására 3574 milliárd forintot szánnak, 447 milliárd forinttal többet, mint idén, megőrizve Európa legszélesebb családvédelmi támogatását. A családok mozgásterét a rezsivédelmi intézkedésekkel is segítik, ezek 880 milliárd forintot jelentenek majd, a korábbi rezsivédelmi alap pedig megszűnik.

Az egyik legnagyobb tételt a nyugdíjak jelentik, a nyugellátások 7200 milliárd forintra nőnek, a tizenharmadik havi nyugdíj kifizetése is garantált.

Az oktatási terület 3876 milliárd forintra emelt keretre számíthat, közel 500 milliárd forintos növekedéssel, 3717 milliárd forint lesz az egészségügyi keretösszeg.

Folytatódik a különadók kivezetése, a légitársaságokra, a gyógyszergyártókra, valamint a távközlésre kivetett adók januártól megszűnnek. A reklámadót is felfüggesztik további egy évre.

A tartalékok összege 100 milliárd forint lesz, mivel a tárcák fejezeti tartalékokkal is rendelkeznek, a megemelt keretek elegendőek lesznek 2025-re.

A magyar költségvetés 2010-hez képest jelentős fejlődésen ment keresztül, a források többszöröse áll rendelkezésre reálértéken is - összegezte a pénzügyminiszter.

"Az előttünk hatalmon lévő baloldali kormány 55-ről 82 százalékra emelte az államadósságot, az átlagos költségvetési hiányt 6 százalék fölé növelte, mindezt békeidőben" - mondta Varga Mihály.

Hozzátette: ezzel szemben a nemzeti kormány úgy növelte többszörösége a költségvetés forrásait, hogy közben az államadósságot jelentősen csökkentette, és a költségvetési hiányt a háború és járvány ellenére is jóval a baloldali kormányok átlaga alatt tartja.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke ismertette: a javaslatot november 27-28 és 29-én 30 órás időkeretben tárgyalja a parlament, a módosító javaslatok benyújtásának határideje 28-án 16 óra. A bizottsági vitákat követően december 20-án tartják a zárószavazást a 2025-ös költségvetésről, várhatóan az lesz az utolsó idei ülésnap - közölte.

Az amerikai elnök hivatalba lépését követően tervben van egy megállapodás megkötése, ennek része lesz a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény újbóli életbe léptetése - közölte újságírói kérdésre Varga Mihály. Közölte azt is, hogy a magyar vállalkozások amerikai gazdasági kapcsolatainak élénkítése is tervben van.

A kormánynak nincsen árfolyamcélja, a 2025-ös költségvetés tervezésekor 397,5 forintos euró árfolyamon, úgynevezett "technikai számmal" számoltak.

Az sem jelent gondot, ha az árfolyam ettől eltérően alakul - mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter bemutatta a székhelyét

A miniszterelnök székhelye és a kormányülések helyszíne Budapesten, az Alkotmány utca 5. szám alatt lesz – közölte Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.05.13. szerda, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Tulajdonosi változások jöhetnek a Budapesti Értéktőzsdénél, a tranzakciós illeték eltörlését kérik

Tulajdonosi változások jöhetnek a Budapesti Értéktőzsdénél, a tranzakciós illeték eltörlését kérik

Intenzív tárgyalások zajlanak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tulajdonosi szerkezetének átalakításáról. Ennek során csökkenhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi, közel 82 százalékos részesedése. A tőzsde emellett egy átfogó fejlesztési csomagot is javasol a kormánynak. Ez többek között az állami vállalatok tőzsdei bevezetését és a magyar értékpapírokat terhelő tranzakciós illeték eltörlését foglalja magában, hogy sikeresebben vonzzák be a lakossági megtakarításokat - beszélt róla a 24.hu Della című podcastjának Tóth Tibor, a BÉT vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×