Infostart.hu
eur:
380.48
usd:
326.11
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
InsurgĂŠs hongrois armĂŠs de fusils dans la rue Ă  Budapest, en octobre 1956. (Photo by REPORTERS ASSOCIES/Gamma-Rapho via Getty Images)
Nyitókép: Reporters Associes/Gamma-Rapho via Getty Images

Szerencsés Károly 1956. november 4-éről: nemes célokért küzdöttek a magyar felkelők, de túl korán akartak szabadságot

Tizenegy évvel a második világháború befejezése után még nem volt meg a szándék Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban arra, hogy Magyarország függetlenségéért katonai konfliktust kezdeményezzenek a Szovjetunióval szemben – mondta az InfoRádióban a történész, aki ezzel együtt is úgy véli, győzött a magyar forradalom 1956 őszén.

A magyar kormány 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá november 4-ét. 1956-ban ezen a napon hajnalban indult meg a szovjet hadsereg magyarországi inváziója, melynek célja a forradalom leverése, a szocialista blokkból kilépni szándékozó, Nagy Imre vezette kormány megdöntése és a demokratikus rendszer felszámolása volt. Ahogy arról az Infostart is beszámolt, hétfő délelőtt felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt. A nemzeti gyásznapon emlékkoncertet rendeznek a budapesti Szent István Bazilikában, ahol közös gyertyagyújtás is lesz.

Szerencsés Károly történész az InfoRádióban felidézte, hogy a szovjet alakulatok nemcsak Budapestet, hanem az ország stratégiailag fontos területeit, városait, laktanyáit is megtámadták 1956. november 4-én. Mit mondta, a szovjet vezetés már korábban – vélhetően október utolsó napjaiban – eldöntötte, hogy fegyveresen kell leverni a magyar forradalmat, és amint a parancsot hivatalosan is kiadta Nyikita Szergejevics Hruscsov, azonnal megkezdték a hadsereg felkészítését. Ugyanakkor „szükség volt egy ellenkormányra, illetve egy politikai forgatókönyvre is”, amely alapján

azt lehetett kommunikálni, hogy a Szovjetunió által támogatott magyar kormányzat „segítségül hívja a szovjet hadsereget a szocializmus vívmányainak megőrzése érdekében”.

Ezt a szerepet vállalta el Kádár János, miután 1956 november elsején Moszkvába rendelték. A katonai akcióval párhuzamosan tehát megalakult egy ellenkormány Nagy Imréékel szemben, amely a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnevezést kapta. A későbbi politikai bonyodalmak tulajdonképpen ebből a helyzetből alakultak ki.

Az egyetemi tanár hozzátette: természetesen Nagy Imréék és a felkelők is számítottak rá, hogy Moszkvában a forradalom leverését készítik elő, ugyanis nyilvánvalóvá vált a hosszú évtizedek alatt, hogy a Szovjetunió mindig agresszíven lép fel ilyen szituációkban. Magyarország akkor gyakorlatilag a szovjet birodalom provinciája volt, ahol a szovjet vezetés felfogása szerint 1956 őszén lázadás tört ki, amit dezertálási kísérletként kezeltek, és

Moszkvában úgy vélték, hogy a budapesti forradalom felbomlaszthatja az 1947-re kialakult status quót, sőt akár egy nagyobb mértékű katonai összecsapással is fenyegethet.

Szerencsés Károly megjegyezte: a magyar felkelőknek tisztában kellett lenniük azzal, hogy a Szovjetunió akár katonai erőt is bevethet a forradalom leverése érdekében. A háttérben ugyanakkor alkudozások is történtek, amellyel a történész szerint félrevezették Nagy Imre kormányát, valamint a magyar embereket. A magyar kabinet ugyanis tárgyalásokat kezdeményezett Moszkvával a szovjet csapatok kivonásáról, és nem sokkal később „látványosan el is hagyták a szovjet tankoszlopok Budapestet”. Ekkor úgy tűnt, hogy elérik céljukat a felkelők, és az egyetemi tanár megfogalmazása szerint tulajdonképpen abban a pillanatban győzött is a magyar forradalom.

Felidézte, hogy a magyar emberek elkezdtek reménykedni azt látva, hogy tárgyalnak egymással a felek és elhagyják az országot az oroszok. Abban bíztak, hogy sikerülhet újra rálépni arra az útra, amelyet választásokon jelöltek ki az 1940-es évek második felében. Szerencsés Károly szerint

a magyar emberek remélték, hogy megvalósítható a demokratikus parlamentarizmusra berendezkedő, emberi és politikai jogokra, valamint a magántulajdonra épülő társadalom felépítése.

„Akkoriban a legtöbben Magyarország semlegességében gondolkodtak, mert azt látták, hogy az osztrákok is erre az útra léphettek, miután a szovjetek kivonták csapataikat Ausztriából. A magyar emberek is abban reménykedtek, hogy Moszkvában elfogadják majd Magyarország semlegességét, és távoznak az orosz katonák hazájukból” – magyarázta az egyetemi tanár.

Az volt az alapelképzelés, hogy Magyarország semleges államként nem csatlakozik a NATO-hoz, nem sérti a Szovjetunió érdekeit, sőt jó kapcsolatokra törekszik a nemzetközi diplomáciában. Szerencsés Károly megjegyezte: bármennyire is nemesek voltak ezek a célkitűzések, „túl korán” fogalmazódtak meg, így nem volt reális esély a megvalósításukra.

Mint fogalmazott, tizenegy évvel a második világháború lezárása után még élt a status quo és a vasfüggöny is állt, Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban pedig akkor még nem volt meg a szándék arra, hogy „felrúgják” a fennálló állapotot. A nyugatiak egyszerűen tartottak attól, hogy belekeveredjenek egy katonai konfliktusba a Szovjetunióval Magyarország szabadságáért, függetlenségéért.

(A nyitóképen: puskával felfegyverzett magyar felkelők az utcán Budapesten, 1956 októberében.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×