Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.71
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
InsurgĂŠs hongrois armĂŠs de fusils dans la rue Ă  Budapest, en octobre 1956. (Photo by REPORTERS ASSOCIES/Gamma-Rapho via Getty Images)
Nyitókép: Reporters Associes/Gamma-Rapho via Getty Images

Szerencsés Károly 1956. november 4-éről: nemes célokért küzdöttek a magyar felkelők, de túl korán akartak szabadságot

Tizenegy évvel a második világháború befejezése után még nem volt meg a szándék Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban arra, hogy Magyarország függetlenségéért katonai konfliktust kezdeményezzenek a Szovjetunióval szemben – mondta az InfoRádióban a történész, aki ezzel együtt is úgy véli, győzött a magyar forradalom 1956 őszén.

A magyar kormány 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá november 4-ét. 1956-ban ezen a napon hajnalban indult meg a szovjet hadsereg magyarországi inváziója, melynek célja a forradalom leverése, a szocialista blokkból kilépni szándékozó, Nagy Imre vezette kormány megdöntése és a demokratikus rendszer felszámolása volt. Ahogy arról az Infostart is beszámolt, hétfő délelőtt felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt. A nemzeti gyásznapon emlékkoncertet rendeznek a budapesti Szent István Bazilikában, ahol közös gyertyagyújtás is lesz.

Szerencsés Károly történész az InfoRádióban felidézte, hogy a szovjet alakulatok nemcsak Budapestet, hanem az ország stratégiailag fontos területeit, városait, laktanyáit is megtámadták 1956. november 4-én. Mit mondta, a szovjet vezetés már korábban – vélhetően október utolsó napjaiban – eldöntötte, hogy fegyveresen kell leverni a magyar forradalmat, és amint a parancsot hivatalosan is kiadta Nyikita Szergejevics Hruscsov, azonnal megkezdték a hadsereg felkészítését. Ugyanakkor „szükség volt egy ellenkormányra, illetve egy politikai forgatókönyvre is”, amely alapján

azt lehetett kommunikálni, hogy a Szovjetunió által támogatott magyar kormányzat „segítségül hívja a szovjet hadsereget a szocializmus vívmányainak megőrzése érdekében”.

Ezt a szerepet vállalta el Kádár János, miután 1956 november elsején Moszkvába rendelték. A katonai akcióval párhuzamosan tehát megalakult egy ellenkormány Nagy Imréékel szemben, amely a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnevezést kapta. A későbbi politikai bonyodalmak tulajdonképpen ebből a helyzetből alakultak ki.

Az egyetemi tanár hozzátette: természetesen Nagy Imréék és a felkelők is számítottak rá, hogy Moszkvában a forradalom leverését készítik elő, ugyanis nyilvánvalóvá vált a hosszú évtizedek alatt, hogy a Szovjetunió mindig agresszíven lép fel ilyen szituációkban. Magyarország akkor gyakorlatilag a szovjet birodalom provinciája volt, ahol a szovjet vezetés felfogása szerint 1956 őszén lázadás tört ki, amit dezertálási kísérletként kezeltek, és

Moszkvában úgy vélték, hogy a budapesti forradalom felbomlaszthatja az 1947-re kialakult status quót, sőt akár egy nagyobb mértékű katonai összecsapással is fenyegethet.

Szerencsés Károly megjegyezte: a magyar felkelőknek tisztában kellett lenniük azzal, hogy a Szovjetunió akár katonai erőt is bevethet a forradalom leverése érdekében. A háttérben ugyanakkor alkudozások is történtek, amellyel a történész szerint félrevezették Nagy Imre kormányát, valamint a magyar embereket. A magyar kabinet ugyanis tárgyalásokat kezdeményezett Moszkvával a szovjet csapatok kivonásáról, és nem sokkal később „látványosan el is hagyták a szovjet tankoszlopok Budapestet”. Ekkor úgy tűnt, hogy elérik céljukat a felkelők, és az egyetemi tanár megfogalmazása szerint tulajdonképpen abban a pillanatban győzött is a magyar forradalom.

Felidézte, hogy a magyar emberek elkezdtek reménykedni azt látva, hogy tárgyalnak egymással a felek és elhagyják az országot az oroszok. Abban bíztak, hogy sikerülhet újra rálépni arra az útra, amelyet választásokon jelöltek ki az 1940-es évek második felében. Szerencsés Károly szerint

a magyar emberek remélték, hogy megvalósítható a demokratikus parlamentarizmusra berendezkedő, emberi és politikai jogokra, valamint a magántulajdonra épülő társadalom felépítése.

„Akkoriban a legtöbben Magyarország semlegességében gondolkodtak, mert azt látták, hogy az osztrákok is erre az útra léphettek, miután a szovjetek kivonták csapataikat Ausztriából. A magyar emberek is abban reménykedtek, hogy Moszkvában elfogadják majd Magyarország semlegességét, és távoznak az orosz katonák hazájukból” – magyarázta az egyetemi tanár.

Az volt az alapelképzelés, hogy Magyarország semleges államként nem csatlakozik a NATO-hoz, nem sérti a Szovjetunió érdekeit, sőt jó kapcsolatokra törekszik a nemzetközi diplomáciában. Szerencsés Károly megjegyezte: bármennyire is nemesek voltak ezek a célkitűzések, „túl korán” fogalmazódtak meg, így nem volt reális esély a megvalósításukra.

Mint fogalmazott, tizenegy évvel a második világháború lezárása után még élt a status quo és a vasfüggöny is állt, Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban pedig akkor még nem volt meg a szándék arra, hogy „felrúgják” a fennálló állapotot. A nyugatiak egyszerűen tartottak attól, hogy belekeveredjenek egy katonai konfliktusba a Szovjetunióval Magyarország szabadságáért, függetlenségéért.

(A nyitóképen: puskával felfegyverzett magyar felkelők az utcán Budapesten, 1956 októberében.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×