Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: Pexels.com

Évek óta nem emelkedett a bírósági alkalmazottak fizetése – íme a követelésük számokban

Sem a bírák, sem a bírósági alkalmazottak bére nem emelkedett évek óta. A Bírósági Dolgozók Szakszervezete szerint minimum 35 százalékkal kellene emelni a bírák alapilletményét. Osvald Csilla, a szakszervezet elnöke az InfoRádióban úgy fogalmazott: katasztrófához vezetne, ha a 2025-ös költségvetés sem tartalmazna megfelelő mértékű bírói alapilletmény-emelést.

Fizetésemelésre várnak évek óta a bírósági alkalmazottak, de egyelőre csak reménykednek abban, hogy az inflációs évek után vége az ő jövedelmük is emelkedjen.

"Azt láttuk a sajtóban, hogy az OBH elnökénél és az OBT-nél, tehát a két bírói szervezetnél látogatást tett az igazságügyi miniszter úr, de hogy miről tárgyaltak, nem tudjuk. Az viszont biztos, hogy decemberben a pénzügyeknek el kell dőlni, akkor vannak a költségvetési tárgyalások" – vázolta az InfoRádióban Osvald Csilla, a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Azt nem tudják, mi lesz, ha jövőre sem lesz érdemi bérfejlesztés, Osvald Csilla szerint leginkább "katasztrófa", és ha nem lesz meg a 35 százalékos emelés, akkor gyakorlatilag meg sem érződik majd a bér változása. "A szakszervezetnél kiszámoltuk, hogy igazságügyi alkalmazottaknál egy 15 százalékos alapilletmény-emelés meg sem érződik. Ott a legjobban kereső dolgozónál is ez nettó 70 ezer forint, de ő már a tetején van a listának" – mutatott rá.

Nem javasolja, hogy bárki abból induljon ki, hogy magasabb bírói fórumokon "már viszonylag jó bírói fizetések vannak", hisz az általuk kívánt 35 százalékos emeléssel tartanának talán ott, ahol a 2025-ös magyar átlagfizetések talán lesznek.

Mint kiemelte még, a bírósági és a bírói alapilletmény "össze van kötve"; a bírói szorzó 1,15-tel kezdődik, de egyes igazságügyi alkalmazottaké csak 0,73. Szerinte ezért az igazságügyi alkalmazottaknak akár 50 százalékos emelésre is szükség lenne, noha tudja, ez már "kiverné a biztosítékot a létra másik oldalán".

A másik, amit a kifejezetten hangsúlyoz a szakszervezet, hogy az alapilletmény emelése mellett hozzá kell nyúlni a bírósági alkalmazottak bértáblájához, mert 2018-ban úgy alakították ki, hogy a bírói alapilletményhez kötötték, viszont azóta a bírói alapilletmény nem emelkedett minden évben, és sosem volt annyi pénz a bírósági költségvetésben, hogy az alkalmazottak bérét pozitív irányban el lehessen téríteni.

"Most az a helyzet áll elő, hogy van olyan dolgozó, aki 11 éve nem kapott egy fillér emelést sem. Ha pedig a bértábla tetejét eléri a dolgozó, és még tizenvalahány évig dolgozik, nem tudjuk emelni a bérét, mert a jogszabály nem engedi" – nyomatékosította Osvald Csilla.

A teljes interjú csütörtök este 8 óra után hallható az InfoRádió Paragrafus című magazinműsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×