Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felszólal a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén a Parlamentben 2023. március 31-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Két minisztérium vezetése is átalakul, eredményes volt Nagy Márton és Orbán Viktor egyeztetése

A változás érinti az Energiaügyi Minisztériumot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot.

Czepek Gábor lesz az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára szeptember 15-től. Ő eddig a tárca közigazgatási államtitkára volt. Megürülő posztját az eddigi stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár, Borsos-Papp Natália tölti be - írja a Magyar Közlönyben megjelentek alapján a 24.hu.

Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint Czepek Gábor 2022 vége óta közigazgatási államtitkár volt a tárcánál, azelőtt pedig a központi közigazgatásban és az ágazatban jelentős állami vállalatok vezetőjeként szerzett komoly tapasztalatot. Márciustól ő lesz a magyar-szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztos is.

Borsos-Papp Natália 2007 óta dolgozott különböző minisztériumoknál, jellemzően jogi-közigazgatási területeken - írja a lap. 2024-től volt az EM stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, szintén szeptember közepétől veszi át a közigazgatási államtitkári teendőket. Helyét Horváth Kristóf veszi át.

Megjelent a Magyar Közlönyben Sulyok Tamás köztársasági elnök határozata is, miszerint az államfő a miniszterelnök javaslatára megállapította, hogy Fábián Gergely megbízása a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkáraként szeptember 14-től megszűnik, az iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár lemondott.

Az államfő a kormányfő javaslatára kinevezte a tárca államtitkárának Szabados Richárd Jánost szeptember 15-i hatállyal. Emellett Orbán Viktor miniszterelnök Nagy Márton miniszter javaslatára a tárca helyettes államtitkárává nevezte ki Hunyadi Lászlót.

A Portfolio értesülése szerint Szabados Richárd János vezeti majd fel a KKV-k fejlesztéséért felelős államtitkárságot, melynek létrehozásáról augusztusban egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Utóbbi szerint az új államtitkárság feladata a kapcsolattartás lesz az érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel, kamarákkal és a vállalkozásokkal.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×