Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash

Sosem látott képek a Kőröshegyi völgyhídról

Nagy erőkkel folynak a völgyhíd munkálatai, de a szakembereknek körültekintőnek kell lenniük, ugyanis három darab tíztonnás elemet kell kicserélni.

A várhatóan két teljes hétig tartó lezárás azért vált szükségessé, mert az évenkénti hídvizsgálatokból és a félévente tartandó hídszemlékből, valamint a tavaszi próbaemelések eredményéből derült ki, hogy a Kőröshegyi völgyhíd 38 sarujából három már erősen elhasználódott, cserére szorul - írja a vg.hu.

Az elmúlt 17 év során elhasználódott szerkezeti elemek egyenként közel 10 tonna tömegűek, méretük darabonként 2x2x0,35 méter.

A sarucsere nagy precizitást igényel, csak forgalomtól elzárt hídon lehet elvégezni, ráadásul csak úgy, hogy a híd szerkezetét pár centiméterrel el kell emelni a hídpillérről.

A 2007-ben épült, 1872 méter hosszú híd történetében ez az első ilyen beavatkozás. Az üzemeltető MKIF Zrt. beszámolt róla, hogy a saruk cseréje a terv szerinti ütemben halad, és ezzel egyidőben a híd teljes keresztmetszetében, négy helyen felújítják a dilatációs elemek korrózió elleni bevonatát is.

Emellett aszfaltozás és padkafejújítás is zajlik, ezzel is meggyorsítva a pálya szintre hozási munkálatait. A szalagkorlát és a fényterelő háló javítási munkálatait is elvégzik.

A MKIF részletesen dokumentálja a munkafolyamatokat, és Facebook-oldalára egy látványos összeállítást is kitett. így mindenki megcsodálhatja, hogyan is zajlanak a felújítási munkák:

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×