Maruzsa Zoltán ismertetése szerint több mint 3000 bizottság előtt mintegy 112 ezren tettek érettségi vizsgát, és a különböző tantárgyakból telesített csaknem 400 ezer vizsga közül több mint 60 ezer emelt szintű volt.

Az államtitkár megnyugtatónak nevezte, hogy az osztályzatok 3,8-as átlaga az elmúlt évek átlagának megfelelő, kiemelve, hogy a vizsgarendszerben történő tartalmi változások miatti előzetes félelmek alaptalannak bizonyultak.

Hangsúlyozta, hogy az idei érettségi vizsgáknak két újdonsága is volt; egyrészt, hogy azok a 2020-ban módosított alaptanterv, illetve az akkor kialakított új vizsgaszabályzat alapján zajlottak, másrészt a technikumban, illetve a szakgimnáziumban a diákok majd csak a 13. évfolyam végén vizsgáznak a szakmai tárgyakból, így érettségi bizonyítványukat is akkor kapják meg.

Az államtitkár elmondta, hogy azon diákok közül, akik idén fejezték be a 12. évfolyamot, nagy tömegben tettek előrehozott érettségi vizsgákat az úgynevezett közismereti tantárgyakból.

A bukások 0,99 százalék aránya sem tért el az előző évek átlagától, ezt a számot az államtitkár elenyészőnek nevezte.

Maruzsa Zoltán külön kiemelte az angol és a német nyelvből tett érettségi vizsgák átlagos eredményeinek több mint 10 százalékos javulását, hozzáfűzve, hogy a többi tantárgy eredményei esetében jelentős statisztikai változásokra nem került sor.

Az államtitkár összességében nagyon jónak nevezte az elért eredményeket és a diákoknak, illetve az őket felkészítő pedagógusoknak egyaránt köszönetet mondott.

Maruzsa Zoltán az idei felvételi eredményekre kitérve a köznevelés szempontjából fantasztikusnak, a pedagógus pálya egyfajta indikátorának nevezte, hogy az összes felvett, mintegy 90 ezer leendő hallgató 14 százaléka, összesen 12 759 diák ősszel pedagógusképzésen kezdi meg tanulmányait. Kiemelte, hogy ezzel a pedagógusképzés Magyarországon a második legnépszerűbb képzési területté lépett elő, ami azt jelenti, hogy többen nyertek felvételt pedagógusképzésre, mint műszaki, orvosi, jogi, vagy informatikai területre.

A 2001 óta zajló központi felvételik során még soha nem vettek fel ennyi hallgatót pedagógusképzésre, az általános eljárás során, az idei szám az eddigi legmagasabb, 2009-es számnak is több mint a duplája - hangsúlyozta.

A felvettek közül 2296-an óvodapedagógus szakra, 1324-en tanító szakra, 4908-an tanárképzésre, 3325-en pedig új rövid típusú képzésekre léptek be, ők már rendelkeznek korábbról előtanulmányokkal, nekik kettő, három, illetve négy féléves átképzést kell teljesíteniük - sorolta az államtitkár.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az úgynevezett ráépülő képzések 2022 óta nem számítanak bele a 12 államilag finanszírozott félévbe, vagyis ezen képzések továbbra is ingyenesek.

Maruzsa Zoltán azt hangsúlyozta, hogy ez a képzési rendszer, az oktatás ingyenessége, illetve a pedagógus béremelések nagyban hozzájárultak a jelentkezők számának markáns növekedéséhez.

Az államtitkár a munkaerő iránti igény szempontjából is örömtelinek nevezte, hogy 1400 hallgatót vettek fel természettudományi szakra és külön kiemelte, hogy több mint kétszázan nem a hagyományos, hanem az integrált, úgynevezett természettudomány-környezettan szakot választották. Ezek a képzések a természettudományok bármely területére felvértezik a hallgatókat - hangsúlyozta.

A pedagógusképzésre felvettek közül, 2374-en gyógypedagógia szakon kezdik meg tanulmányaikat, ezzel pedig a köznevelésben dolgozó több mint tízezer gyógypedagógus utánpótlása is biztosított - tette hozzá.

Az államtitkár a közelgő új tanévre való felkészülés fontos állomásaként említette, hogy az OH tavasszal kifejlesztett közel kétszáz új tankönyvet illetve munkafüzetet - ezek közül 25 okos tankönyv -, így az iskolák a tankönyvjegyzéken szereplő összesen több mint 2200 tankönyv közül rendelhettek. A tankönyvek kiszállítása augusztus 1-én indul - ismertette.

Kiemelte, hogy több mint 80 ezer rászoruló tanuló kap tanszercsomagot, ezeket a tanévkezdést követő első héten kapják majd meg az érintettek, a projekt gazdája a Klebelsberg Központ.

Maruzsa Zoltán fontos változásként szólt a pedagógus-teljesítmény értékelés elindulásáról, amellyel az új pedagógus-életpálya törvény részeként a kormány szándéka szerint azt a többletteljesítményt, illetve teljesítménybeli különbséget szeretnék láttatni és elismerni, amely az egyes pedagógusok munkája között felmerülhet. Elmondta, hogy ez a rendszer egy miniszteri rendeletnek megfelelően szeptember elsejétől kötelező jelleggel minden iskolában és óvodában elindul, előkészületei pedig egy informatikai támogató rendszer elindításával már meg is kezdődtek.

Ez a kréta rendszeren belül egy új teljesítményértékelési modult jelent, ahol az intézmények igazgatói már megkezdték az egyéni teljesítménycélok rögzítését.

A rendszer július közepe óta nyitott, a hozzáférést az igazgatók megkapták, a teljesítmények meghatározásának végső határideje szeptember 30., az értékelésre pedig majd a tanév végén kerül sor - ismertette.

Maruzsa Zoltán elmondta, hogy a rendszerben a pedagógusokat az intézményigazgatók, az ő munkájukat pedig a fenntartók értékelik.

A kormány ettől az új rendszertől az oktatás eredményességének további javulását várja és a rendszer bevezetésével az a szándék is megvalósul, hogy a teljesítményeknek nagyobb szerepe legyen a bérek alakulásában is - jegyezte meg az államtitkár.