„A budapesti öreg, gazdag népesség lemegy a Balatonra és felvásárolja a házakat, a tóparti településeken lakó fiatalok pedig nem tudják elkezdeni az életüket, nem tudnak lakást, házat venni, következésképpen elköltöznek onnan” – mondta Navracsics Tibor még márciusban egy siófoki konferencián. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter jelezte azt is, ideje lenne megvitatni, hogy megtartható-e a Balaton lakóhelyként, vagy hosszabb távon arra kell berendezkedni, hogy „egyfajta magyar Floridaként” a jómódú magyar nyugdíjasok, illetve a felső- és felső középosztály nyaraló- és pihenőhelye lesz, ahová néha leugranak vagy visszavonulnak.

A tárcavezető az InfoRádióban elmondta: sok negatív tendenciát vett észre, és azért fogalmazott ennyire élesen a márciusi konferencián, hogy elindulhasson egy átfogó egyeztetési folyamat – akár vitákkal is – a Balaton helyzetével és jövőjével kapcsolatban. Úgy véli, ha ez megvalósul, néhány éven belül cselekvési terv is létrejöhet a szakmai, társadalmi konzultációkat követően. Hozzátette: kritikája nem minden területet érint, mert meglátása szerint elindultak kedvező folyamatok is, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy vannak olyan balatoni mutatók, amelyek „belesimulnak az országos trendekbe”, sőt

a tó környéki lakosok közül sokan még rosszabb helyzetben is vannak, mint az ország más területén élők.

Navracsics Tibor egyetért abban, hogy világjelenségről van szó, mert a népszerű üdülőhelyszínek közül hasonló gondokkal küszködnek a velenceiek, a barcelonaiak, a görögországi vagy a horvátországi tengerpartokon élők is. Ugyanakkor megjegyezte: a Balaton és környékének lehetőségeit, körülményeit a turizmus szempontjából is át kellene gondolni, és komoly változtatásokra lenne szükség. Mint fogalmazott, az a jelenség, hogy nagyon sokan második otthonukként tekintenek a Balatonra, felveti annak a kérdését, hogy mennyiben üdülőhelyek vagy lakóhelyek a tóparti települések, illetve ezek hogyan egyeztethetők össze.

Kiemelte, hogy 2022-ben három nap alá (2,88) esett a nyaralók által a balatoni üdülőkörzetekben töltött átlagos napok száma. Szerinte ez az adat azt jelzi, hogy

a Balaton és környéke egyre inkább „hétvégi kirándulási célponttá válik”, ami gazdasági szempontból nem biztos, hogy jó képet fest a jövőre nézve.

Navracsics Tibor úgy fogalmazott, a kormány „eszköztára korlátolt, de természetesen tehet dolgokat” annak érdekében, hogy ne csak az idősek és a tehetősebb emberek költözzenek Balaton-parti településekre, hiszen az lenne a cél, hogy ne csak nyaralni járjanak az emberek a magyar tengerhez, hanem élni is jó legyen ott. A miniszter közölte: nagyon fontos lenne, hogy valahogy megakadályozzák vagy visszaszorítsák a fiatalok folyamatos elvándorlását.

Emlékeztetett, hogy a kormány uniós forrásból a 2024-es évre ötmilliárd forintot biztosított a Balaton Fejlesztési Tanács számára önkormányzati szolgálati lakások kialakítására a kiemelt balatoni üdülőrégióban. A bérlakásprogram célja, hogy a Balaton-parti települések önkormányzatai megfelelő színvonalú lakóhelyeket tudjanak ajánlani a térségbe költöző tanároknak, orvosoknak vagy rendőröknek. A kormány ezzel szeretné megkönnyíteni az érintettek „életkezdését” a Balatonnál.

Navracsics Tibor szerint további elvégzendő feladat még az oktatási körülmények javítása, a helyi identitás erősítése, ami talán a térség népességmegtartó képességét is növelheti. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter úgy véli, nagyon fontos szempont, hogy a helyi közösségek és az üdülők között jó viszony legyen. Mint mondta,

egyáltalán nem mindegy, hogy kizsákmányolják a Balatont vagy olyan fejlesztések valósulnak meg a térségben, amelyek hosszabb távon is összhangban vannak a régió fejlődésével.

„A fejlődés és az előrelépés az önkormányzatok, az üdülők, valamint a helyi lakosok közös ügye és érdeke” – összegzett a tárcavezető.