Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter Otthon vagy nyaraló? címmel tartott nyitóelőadásában fontos célnak nevezte, hogy a Balaton ne csupán nyaralóhely legyen, hanem élhető lakóhely is egyben. Rámutatott: ennek előfeltétele, hogy barátságosabb, emberközpontú városok alakuljanak, vidéken pedig magasabb szintű közszolgáltatások legyenek elérhetők.

A tárcavezető előadásában a kiemelt feladatok közé sorolta a Dél-Dunántúl gyorsforgalmi útjának fejlesztését, a régió iskoláztatási és foglalkoztatási mutatóinak javítását. Mindezt az itt élők és a nyaralók érdekei mentén, együttműködve lehetséges megvalósítani - szögezte le Navracsics Tibor. A fejlesztéspolitikai célkitűzések között szerepel, hogy

2030-ra Magyarország az unió öt legélhetőbb tagállamainak egyike legyen

- idézte fel a miniszter, hozzátéve, hogy ez elsősorban az emberközi kapcsolatok függvénye. A tavaly elfogadott területfejlesztési törvény az együttműködésre helyezi a hangsúlyt - emlékeztetett. Szavai szerint a határ menti városok reális eséllyel "a decentrumok sorát" hozzák létre, valamint a Belső-Somogy és a Marcal-völgye is számos ponton fejlesztésre szorul. Kifejtette: a fejlesztés során figyelembe kell venni, hogy a Balaton az egyik leginkább elöregedő térség országos viszonylatban.

Iskolázottság tekintetében a Balaton keleti medencéje előnyösebb, a nyugati medence rosszabb helyzetben van. Az ott lakó diplomások arányát tekintve Veszprém és Balatonfüred kedvezőbb, a többi közepes, a Marcali járás kifejezetten rossz helyzetben van. Foglalkoztatás szempontjából a járások az országos átlagot képviselik, de esetenként ennél gyengébb mutatókkal bírnak.

Elmondása szerint számos járásban megfigyelhető az őshonos lakosság elvándorlása és a más térségekből való bevándorlás,

kivételt jelent a Balatonalmádi járás, ott az elsődleges bevándorlás jellemző. A magas balatoni ingatlanárak tovább árnyalják a képet, a fiatalok sok esetben nem rendelkeznek elegendő pénzzel egy-egy ingatlan megvásárlásához, sok esetben örökölt ingatlanjaikat is tovább értékesítik - jelezte Navracsics Tibor. Hangoztatta: a Balatonra, mint ökológia rendszerre, vagyontárgyra és lakóhelyre kell tekintenünk egyszerre, így lehetséges a régió ésszerű fejlesztése. Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója az előző év eredményeit összegezve azt hangsúlyozta, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programév legfontosabb hozadéka, hogy továbbél a települések együttműködése.