Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Nyitókép: Facebook/Technológiai és Ipari Minisztérium

Lehet, hogy ősztől nem kaphatnak zöld rendszámot a konnektoros hibrid autók

Egy rendelettervezet alapján az eddig kiadott zöld rendszámtáblákat legkésőbb 2026. november 30-ig kell lecserélni.

Egy kormányrendelet-tervezet szerint a külső töltésű és a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsik 2024. szeptember elsejétől már nem kaphatnak zöld rendszámtáblát az első belföldi forgalomba helyezéskor – írja a hvg.hu.

A kormányrendelet előírná a plug-in hibrid járművekre eddig kiadott zöld rendszámtáblák lecserélését is – legkésőbb 2026. november 30-ig.

Az indoklás szerint

a zöld rendszámmal együtt járó kedvezményeket kizárólag a tisztán elektromos és nulla kibocsátású gépkocsik számára biztosítanák.

A statisztikák szerint a szigorítás mintegy 41 ezer autót érintene.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, összesen 2677 pár zöld rendszámot adtak ki Magyarországon májusban, mellyel az előző hónap végére 98 959-re növekedett a zöld rendszámos járművek száma idehaza. Leginkább a tisztán elektromos személygépkocsik száma nőtt, ebben a kategóriában 1709 új rendszámot adtak ki, és ezek közül 781 pár került új autóra. Használtan 928 tisztán elektromos személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon májusban.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×