Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (j) Brüsszelben a szövetség rendkívüli csúcstalálkozóján 2022. február 25-én. A tagállamok videókonferencián egyeztettek az Ukrajnát ért orosz támadásról, Orbán Viktor a NATO-tagországok állam- és kormányfői közül egyetlenként személyesen vett részt a megbeszélésen. A magyar kormányfő megbeszélést folytatott Jens Stoltenberggel.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: Budapestre jön Jens Stoltenberg – az ukrajnai NATO-részvétel a tét

A miniszterelnök beszélt egy hétfői interjúban beszélt arról, hogy a napokban tárgyal a NATO főtitkárával.

Az M1-nek adott interjút a kormányfő, amit a hirado.hu és az MTI is összefoglalt, ám ezekből kimaradt egy fontos információ, vette észre a Portfolio a Reutersen.

Az interjú videója szerint Orbán Viktor azt mondta, a kampány és a választások után most vissza kell térni a kormányzati aprómunkához, de közben a háború vagy béke kérdésén is rajta kell tartaniuk a szemüket, mert "a kormányzati munka is hiába javul vagy üt meg magasabb színvonalat, ha közben belesodródunk egy háborúba, akkor minden úszik.

Nekünk egyszerre kell kimaradni a háborúból – már két nap múlva itt van a NATO főtitkára, arról tárgyalunk, hogy tud Magyarország kimaradni a NATO ukrajnai missziójából –, és itt vannak a mindennapi teendők is".

Mindezzel kapcsolatban a Portfolio megjegyzi, hogy az ukrajnai misszió kifejezés a kormányfő értelmezése, hivatalosan nincs szó ilyen misszióról, illetve NATO-katonák ukrajnai harcokba küldéséről sem. Utóbbi ügyben több ország abban igyekszik együttműködni, hogy katonai kiképzőket küldjenek Ukrajnába. Szabó József külügyi szakértő pedig korábban a hirado.hu-nak elmondta: a NATO-tagállamok részéről jelentős katonai kontingensek tartózkodhatnak akár pillanatnyilag is Ukrajnában, és tartózkodtak korábban is. Ezek kiképzési feladatokat látnak el (vagy például német katonák a német hadi felszerelések karbantartást végzik) és tanácsadói feladatokat hajtanak végre, ők viszont nem tartoznak a NATO kötelékeihez.

A Jens Stoltenberggel való találkozóról szóló információ az után hangzott el, hogy korábban nyilvánosságra került: dolgoznak már egy jogi megoldáson abból a célból, hogy Magyarországnak ne kelljen részt vennie a NATO területén kívüli missziókban. A jelek szerint ezt fogja megvitatni egymással a két fél.

Időközben, hétfő éjjel az is kiderült, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nem megy el a Bukaresti Kilencek formációjának keddi, rigai csúcstalálkozójára, amelyen a kilenc ország évente elnöki szinten szokta képviseltetni magát, és így 2015 óta első alkalommal nem adnak ki az elnökök nevében zárónyilatkozatot sem – írta a Portfolio szintén a Reuters alapján. Magyarországot a rigai nagykövet képviseli majd.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×