Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (j) Brüsszelben a szövetség rendkívüli csúcstalálkozóján 2022. február 25-én. A tagállamok videókonferencián egyeztettek az Ukrajnát ért orosz támadásról, Orbán Viktor a NATO-tagországok állam- és kormányfői közül egyetlenként személyesen vett részt a megbeszélésen. A magyar kormányfő megbeszélést folytatott Jens Stoltenberggel.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: Budapestre jön Jens Stoltenberg – az ukrajnai NATO-részvétel a tét

A miniszterelnök beszélt egy hétfői interjúban beszélt arról, hogy a napokban tárgyal a NATO főtitkárával.

Az M1-nek adott interjút a kormányfő, amit a hirado.hu és az MTI is összefoglalt, ám ezekből kimaradt egy fontos információ, vette észre a Portfolio a Reutersen.

Az interjú videója szerint Orbán Viktor azt mondta, a kampány és a választások után most vissza kell térni a kormányzati aprómunkához, de közben a háború vagy béke kérdésén is rajta kell tartaniuk a szemüket, mert "a kormányzati munka is hiába javul vagy üt meg magasabb színvonalat, ha közben belesodródunk egy háborúba, akkor minden úszik.

Nekünk egyszerre kell kimaradni a háborúból – már két nap múlva itt van a NATO főtitkára, arról tárgyalunk, hogy tud Magyarország kimaradni a NATO ukrajnai missziójából –, és itt vannak a mindennapi teendők is".

Mindezzel kapcsolatban a Portfolio megjegyzi, hogy az ukrajnai misszió kifejezés a kormányfő értelmezése, hivatalosan nincs szó ilyen misszióról, illetve NATO-katonák ukrajnai harcokba küldéséről sem. Utóbbi ügyben több ország abban igyekszik együttműködni, hogy katonai kiképzőket küldjenek Ukrajnába. Szabó József külügyi szakértő pedig korábban a hirado.hu-nak elmondta: a NATO-tagállamok részéről jelentős katonai kontingensek tartózkodhatnak akár pillanatnyilag is Ukrajnában, és tartózkodtak korábban is. Ezek kiképzési feladatokat látnak el (vagy például német katonák a német hadi felszerelések karbantartást végzik) és tanácsadói feladatokat hajtanak végre, ők viszont nem tartoznak a NATO kötelékeihez.

A Jens Stoltenberggel való találkozóról szóló információ az után hangzott el, hogy korábban nyilvánosságra került: dolgoznak már egy jogi megoldáson abból a célból, hogy Magyarországnak ne kelljen részt vennie a NATO területén kívüli missziókban. A jelek szerint ezt fogja megvitatni egymással a két fél.

Időközben, hétfő éjjel az is kiderült, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nem megy el a Bukaresti Kilencek formációjának keddi, rigai csúcstalálkozójára, amelyen a kilenc ország évente elnöki szinten szokta képviseltetni magát, és így 2015 óta első alkalommal nem adnak ki az elnökök nevében zárónyilatkozatot sem – írta a Portfolio szintén a Reuters alapján. Magyarországot a rigai nagykövet képviseli majd.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×