Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.6
bux:
122011.12
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (j) Brüsszelben a szövetség rendkívüli csúcstalálkozóján 2022. február 25-én. A tagállamok videókonferencián egyeztettek az Ukrajnát ért orosz támadásról, Orbán Viktor a NATO-tagországok állam- és kormányfői közül egyetlenként személyesen vett részt a megbeszélésen. A magyar kormányfő megbeszélést folytatott Jens Stoltenberggel.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: Budapestre jön Jens Stoltenberg – az ukrajnai NATO-részvétel a tét

A miniszterelnök beszélt egy hétfői interjúban beszélt arról, hogy a napokban tárgyal a NATO főtitkárával.

Az M1-nek adott interjút a kormányfő, amit a hirado.hu és az MTI is összefoglalt, ám ezekből kimaradt egy fontos információ, vette észre a Portfolio a Reutersen.

Az interjú videója szerint Orbán Viktor azt mondta, a kampány és a választások után most vissza kell térni a kormányzati aprómunkához, de közben a háború vagy béke kérdésén is rajta kell tartaniuk a szemüket, mert "a kormányzati munka is hiába javul vagy üt meg magasabb színvonalat, ha közben belesodródunk egy háborúba, akkor minden úszik.

Nekünk egyszerre kell kimaradni a háborúból – már két nap múlva itt van a NATO főtitkára, arról tárgyalunk, hogy tud Magyarország kimaradni a NATO ukrajnai missziójából –, és itt vannak a mindennapi teendők is".

Mindezzel kapcsolatban a Portfolio megjegyzi, hogy az ukrajnai misszió kifejezés a kormányfő értelmezése, hivatalosan nincs szó ilyen misszióról, illetve NATO-katonák ukrajnai harcokba küldéséről sem. Utóbbi ügyben több ország abban igyekszik együttműködni, hogy katonai kiképzőket küldjenek Ukrajnába. Szabó József külügyi szakértő pedig korábban a hirado.hu-nak elmondta: a NATO-tagállamok részéről jelentős katonai kontingensek tartózkodhatnak akár pillanatnyilag is Ukrajnában, és tartózkodtak korábban is. Ezek kiképzési feladatokat látnak el (vagy például német katonák a német hadi felszerelések karbantartást végzik) és tanácsadói feladatokat hajtanak végre, ők viszont nem tartoznak a NATO kötelékeihez.

A Jens Stoltenberggel való találkozóról szóló információ az után hangzott el, hogy korábban nyilvánosságra került: dolgoznak már egy jogi megoldáson abból a célból, hogy Magyarországnak ne kelljen részt vennie a NATO területén kívüli missziókban. A jelek szerint ezt fogja megvitatni egymással a két fél.

Időközben, hétfő éjjel az is kiderült, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nem megy el a Bukaresti Kilencek formációjának keddi, rigai csúcstalálkozójára, amelyen a kilenc ország évente elnöki szinten szokta képviseltetni magát, és így 2015 óta első alkalommal nem adnak ki az elnökök nevében zárónyilatkozatot sem – írta a Portfolio szintén a Reuters alapján. Magyarországot a rigai nagykövet képviseli majd.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×