Ahogy arról az Infostart is beszámolt, április 4-én megjelent a Magyar Közlönyben Pintér Sándor belügyminiszter rendelete a pedagógusok teljesítményértékeléséről. A tanítókat, tanárokat az igazgató, míg az adott intézmény vezetőjét a fenntartó képviselője értékeli évente az alapján, hogy milyen teljesítményt nyújtottak a tanév során. Az értékeléskor összesen száz pontot lehet adni. A rendelet lehetőségként említi, hogy az igazgató kikérheti a szülők, valamint a tanulók véleményét is. A teljesítményértékelés után a vezető besorolja a személyeket, és dönt az illetmény eltérítéséről, vagyis akár csökkenthetik is a béreket. A rendelet 2024. június elsején lép hatályba.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a rendszerben túl sok a szubjektív értékelési elem, a többi között az sem egyértelmű, hogy milyen szempontok szerint lehet egy pedagógus megbízható, elkötelezett vagy éppen miként tanúsíthat etikus magatartást. A szakszervezet elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy a rendelet nem jelöli meg a plusz juttatások forrását, mint ahogy az sincs szabályozva, hogy a nyolcvan százalék felett teljesítő pedagógusok milyen mértékű illetménykiegészítésre lesznek jogosultak.

Totyik Tamás hozzátette: „rendkívül határozottan” tiltakoztak a negatív eltérítés ellen, amit végül a magyar kormány az Európai Unió nyomására 2025 júniusáig kivezetett a vészhelyzeti rendelkezések keretében, arról azonban nincs információja a szakszervezetnek, hogy utána mi fog történni a kérdésben. „A plusz juttatásoknak a formája lesz a meghatározó” – jegyezte meg.

A PSZ tiltakozik a teljesítményértékelés szubjektív elemeinek alkalmazása ellen is.

„A munkavégzés megbízhatósága, az együttműködés, a motiváció vagy az elkötelezettség is szubjektíven ítélhető meg” – sorolta Totyik Tamás. Feltette a kérdést, hogy etikus lesz-e, ha egy igazgató adott esetben eltitkolja, hogy milyen leromlott állapotban van az általa vezetett intézmény és nem beszél a felmerülő problémákról a nyilvánosságnak. Mint mondta, nem világos az sem, milyen következményei lehetnek annak, ha egy tanár például a közösségi médiában kritizálja a kormány intézkedéseit.

Totyik Tamás szerint a rendelet nem ad magyarázatot arra sem, hogy a pedagógusok nyilatkozhatnak-e az újságíróknak. Hozzátette: felmerül az a kérdés is, hogy ha a pedagógusok részt vesznek egy sztrájk megszervezésében, akkor vajon megbüntetik-e őket az együttműködésre hivatkozva.

„Annyira sok a szubjektív elem, hogy bármelyik pedagógust megfoghatják, és hátrányok érhetik őket ebből a szempontból”

– figyelmeztetett.

A rendelet alapján a nyolcan százalék vagy afeletti teljesítményt értékelik majd kiemelkedő szintként. Átlagos teljesítményűnek számít majd az a pedagógus, aki az elérhető pontszám legalább ötven százalékát eléri, de a nyolcvan százalékot nem. Aki pedig ötven százalék alatt teljesít, azt a fejlesztendő teljesítményszintű pedagógus kategóriába sorolják a következő tanévtől.