A Karmelita kolostor épületében 47-en vehették át az elismerést.
Semjén Zsolt a kitüntetések átadása előtt elmondott beszédében felidézte: az emberiség történelmét végigkísérte, hogy a nemzetek elismerésben részesítették azokat, akik kiemelkedőt alkottak. Így volt ez a görögöknél, a rómaiaknál és a középkorban is, különösen a lovagrendekben. Utóbbiak teremtették meg a kereszt alakú kitüntetések hagyományát - emlékeztetett.
Úgy folytatta: a mai magyar kitüntetések eredete éppen az 1848-1849-es szabadságharc küzdelmeire nyúlnak vissza. Ezen hagyományokat folytatták 1920-ban, majd 1990-ben Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke ugyancsak ehhez a hagyományhoz nyúlt vissza az érdemkeresztek adományozásával. A politikus úgy vélekedett, hogy a kitüntetés fontos az egyes ember, az állam és nemzet egésze szempontjából egyaránt.
Az egyes embernek azt jelzi, hogy életműve nemcsak neki fontos, hanem másoknak is. Az állam szempontjából a rendkívüli értékek megteremtésének felismerését és elismerését jelenti, a nemzetnek pedig azt jelzi, hogy érdemes ahhoz a nemzethez tartozni, amelynek tagjai, a honfitársaink ilyen maradandó értékeket hoznak létre - sorolta. A teljesítmény maradandó - emelte ki. Végül a kormány nevében köszönetet mondott a kitüntetettek életművéért, ami nemzetmegtartó erőt jelent. "Köszönöm önöknek Magyarország kormánya nevében nemzetmegtartó szolgálatukat" - fogalmazott beszédében a miniszterelnök-helyettes.
KezdőlapBelföldKitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep alkalmából Semjén Zsolt
Tóth Tamás táplálkozási szakértő az InfoRádióban arról beszélt, hogy vannak módszerek, amelyekkel azok is átvészelhetik drasztikus súlygyarapodás nélkül az ünnepeket, akik egyébként sem étkeznek és élnek túl egészségesen. Ha viszont megtörtént a baj, és „bűnbe estünk”, akkor sincs minden veszve.
A miniszterelnökkel a Magyar Nemzetben jelent meg interjú, amelyben többek között azt is elárulta, mire a legbüszkébb a 16 éves kormányzás időszakából.
A karácsony előtt megjelent Magyar Közlöny rendeletei alapján 2026-tól jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, valamint új pótlékrendszer lép életbe a szociális ágazatban dolgozók számára. Az intézkedések az Otthontámogatás jogosultjainak körét is bővítik, továbbá módosítják a nemzetközi örökbefogadás szabályait.