Amit mi itt elképzelünk, az arról szól, hogy a lehető legnagyobb, egybefüggő zöld területet hozzuk létre vonzó funkciókkal. Ezt szolgálja nemcsak Rákosrendező, hanem az egész vasúti tengely vizsgálata és rekonstrukciója egészen a Nyugati pályaudvarig – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Lánszki Regő. Az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára szerint Budapesten is megvan a létjogosultsága, hogy bizonyos helyeken és minőségben magasházak épüljenek.

A Rákosrendező területére tervezett mini-Dubaj projektről azt mondta, az elmúlt évtizedekben nagyon sok koncepció és látványterv készült különböző megbízásokból erre a területre, most az Egyesült Arab Emírségekkel van egy nemzetközi szerződés, ezért hivatalosan elkezdődhet az egész folyamat. "Míg a tárgyalások zajlanak, addig mi elkezdtük a terület megtisztítását és a rekultiváció előkészítését, és megfogalmazzuk, mit szeretnénk látni a területen" – tette hozzá. Ugyanakkor a dubaji hasonlatot nem tartja helyénvalónak, mert Budapestnek teljesen más karaktere van, mint Dubajnak, és ezeket a sajátosságokat mind figyelembe fogják venni.

A minisztériumnak a magasházakkal kapcsolatos álláspontjáról azt mondta, "ha egy épület látszódik valahonnan, az önmagában nem baj, sőt éppen akkor lenne probléma, ha olyan épületek épülnének, amelyeket rejtegetni kell". Felidézte, hogy a magasházakról Budapesten nagyon régóta folyik a vita, de szerinte nem az a lényeg, hogy valami milyen magas, hanem az, hogy milyen minőségű.

"Budapestnek alapvető eleganciája és alapvető karaktere van, amelyet nem szabad megbontani. Ugyanakkor ha a Várban vagy a Gellért-hegyen állunk, és végignézünk a városon, Budapestnek jelenleg nincs kontúrja. Ez sok más város, többek között Párizs esetében is így volt, nem véletlen, hogy

egy külön negyedet úgy alakítottak ki a francia fővárosban, hogy oda lehessen magasházakat építeni. Ennek Budapesten is megvan a létjogosultsága,

de nagyon pontosan meg kell határozni, hogy milyen távolságra lehetnek ezek az épületek a központtól, illetve milyen magasságban. Sajnos erre nem a legjobb példa a már megépült Mol-torony, amely önmagában egy pillérként jelenik meg a tájképen. Ennél sokkal jobb városépítészeti lehetőségeink is vannak" – magyarázta az államtitkár.

Lánszki Regő úgy véli, nem a szétterülő településeké a jövő, ahol hosszan kell utazni, hanem a kompakt városoké. Budapestnek e téren vannak problémái az alközpontok hiányával és az agglomerációs kiterjedés túlburjánzásával. "Tehát igenis vannak Budapesten belül olyan zónák, ahol ezt a fajta sűrűséget növelni kellene, akár magassággal is" – tette hozzá. Szerinte erre elsősorban a főbb közlekedési csomópontoknál van szükség, hogy élhetőbb legyen a város.