36 forint az áram ára, legalább is annak, aki benne marad a rezsicsökkentett keretben. Ám ha túllépi a 210 kilowattórás havi limitet, máris a duplájára, 70 forint fölé ugrik a díj. Márpedig nem nehéz kifutni főleg ha valaki részben vagy egészben villanyfűtéssel csinál meleget otthonában.

Itt jön képbe a H-tarifa, amelyet több mint egy évtizede azért hoztak létre, hogy ösztönözze a környezetbarát fűtési technológiák elterjedését. Mivel a rezsicsökkentés akkoriban korlátozás nélkül működött, az új kategória díjszabását úgy határozták meg, hogy még a 36 forintos áramárhoz képest is vonzó alternatívát jelentsen, így jött ki a 22-24 forintos kilowattóránkénti áramár. Sokan váltottak is, ám igazán húsba vágó tétje ennek 2022 szeptembere óta van, hiszen a fűtéssel megfejelt fogyasztás mértéke csak a legjobban szigetelt, kis belterületű otthonokban maradhat a rezsivédett határ alatt − írja a novekedes.hu.

Klíma kell hozzá

Általában annyit szokás tudni a H-tarifáról, hogy olcsóbb vele az áram, és az igényelheti aki villamos energiával fűt. Ugyanakkor ez ebben a formában nem igaz, mivel csak azok számára elérhető a kedvezményes díjszabás, akik valamilyen hőszivattyús rendszert használnak fűtésre.

A jó hír az, hogy nem kell egyből sokmilliós rendszerekre gondolni, beleférhet akár egy mezei hűtő-fűtő klíma is amennyiben tudja hozni az előírt SCOP értéket, amit 3,4-nél húzott meg az MVM. A jósági fok (SCOP), azt jelenti, hogy 1 egység befektetett elektromos energiával hány egység hőenergiát tudunk a környezeti levegő hőtartalmából kinyerve – a fűtési rendszerünk számára hasznosítani.

Minél magasabb ez a mutató, annál magasabb energiaosztályba sorolják a berendezést, és az üzemeltetés során annál kisebb lesz a felhasznált energia, ezáltal az üzemeltetés költsége. Ma már jószerével csak ilyen klímákba lehet belefutni, az áruk is megfizethető, így nem ördöngösség teljesíteni a H tarifa feltételeit. Éppen ezért, mivel “a H tarifa – SCOP-értékhez kötött – feltétele miatt nem alkalmazható villanykazánnal, elektromos fűtőpanellel (így például infrapanel vagy elektromos radiátor működtetésére sem), még akkor sem, ha azokat napelemes rendszerrel együtt üzemeltetjük.

Ez azért van, mert ezek a készülékek teljes mértékben villamos energiából állítják elő a hőenergiát, szemben a hőszivattyúval, amely részben a környezetből nyeri az energiát” - foglalja össze az MVM.

Csak fűtésre használható

„Ha valakinek átfutott a fején, hogy a kedvezményes díjszabást kihasználva a fűtésszezonban fog lekvárt készíteni a konyhai elektromos főzőlapon gyorsan felejtse is el. A H-tarifás mérőórán keresztül érkező áramot kizárólag a hőszivattyús rendszerek tudják használni, ezek külön áramkört kapnak saját kismegszakítókkal” − mondta a portálnak Takács Roland, a villanyórát érintő munkákra szakosodott Nagyfesz-Vill Kft. ügyvezetője hozzátéve, ettől függetlenül is megéri belevágni, olyan sok előnye van.

A 2022. augusztus 1-jével érvényben lévő villamos-energiaár változás ugyanis nem érintette a H tarifát, annak díja nem lett magasabb, és nem lett korlátozva a fogyasztható mennyiség.

És bár az október 15-től április 15-ig tartó fűtési időszakon kívül a H tarifás mérőóra is az A1 tarifára vonatkozó szabályok szerint működik, a két mérőórának köszönhetően duplázódik a 2523 kilowattórás rezsicsökkentett mennyiség, azaz áttételesen, de a ház nyári hűtéséhez is hozzájárul.

Sokba is kerülhet

„Mivel ilyenkor egy új mérőórát szerelünk fel a meglévő mellé, annak először ki kell alakíttatni a helyét, sőt az eredeti mérőhelyet is át kell alakíttatni, ha az nem felel meg az aktuális szabványoknak” − hívja fel a figyelmet Takács Roland hozzátéve, ha a klímaberendezés fogyasztása szükségessé teszi, könnyen lehet, hogy hálózatbővítésre is szükség lesz.

A legjobban az jár, akinek nincs szüksége több amperre, mert korábban már bővített, és egyúttal a szabványoknak megfelelő helyre, azaz magánlakásoknál, családi házak esetben ki lett helyezve utcafront irányába, bérházak esetében pedig körfolyosóra került, illetve a tulajdonos gondolt a jövőre, és olyan villanyóraszekrényt vásárolt, amelyben több mérőórának is ki lett alakítva a hely.

Ebben az esetben ugyanis jószerével megússza az adminisztrációs költségekkel, Maga az új mérőóra ugyanis ingyenes. A villanyszerelőnek pedig csupán az új mérő dobozába sorkapcsokkal be kell állnia és külön védőcsőben tovább kell vinnie a vezetéket a klíma kismegszakítójáig, ami nem egy horror költség, mindez együtt még akkor is megúszható 100 ezer forint alatt, ha a papírmunkához szakértő segítségét kéri az ügyfél, akinek a munkadíja többnyire 30-40 ezer forint között mozog.

Takács Roland úgy látja, a legrosszabbul az jár, akinek a szabványosításhoz át kell helyeznie a villanyóraszekrényt, és még bővítenie is kell a hálózatot. Ebben az esetben ugyanis meg kell venni az új mérőóraszekrényt, praktikusan egy H-tarifás mérőórához optimalizáltat, ami, 2-300 ezer forintba is belekerül.

„A legkisebb szabványos szekrény is, ami akkora mindössze, mint, mint három darab tégla, 45 ezer forintnál kezdődik. De egy csoportos mérő lehet akár 450 ezer is” − mutat rá a szakértő hozzátéve, még egy új ház esetében is 300 ezer forintnál kezdődik a művelet, ahol csak fel kell szerelni a villanyóraszekrényt, ahol viszont áthelyezésre is sor kerül, gyorsan megugranak a költségek, a 6-700 ezer forint átlagosnak mondható, de a körülményektől függően a határ a csillagos ég.

Összességében a H tarifa bekötése így elérheti a 800 ezer, egymillió forintot is. A megtérülés szempontjából ez egyáltalán nem mindegy, hiszen míg a szerencséseknek akár egyetlen fűtésszezon alatt is visszajöhet a bekötésre költött pénz, azoknak, akik mindent most csinálnak végig, ehhez a villanyszámla mértékétől függően akár egy évtizedre is szükség lehet.