Az európai nagyvárosok közül – Béccsel holtversenyben – Budapesten csökkentek leginkább a torlódások az előző évhez képest. Budapesten ez most már egy évről évre zajló tendencia, miközben a vizsgált városok többségében nőtt a dugók mértéke – írta a főpolgármester a Facebookon egy navigációs cég által kiadott közlés alapján. Megjegyezte: nem szabad "elhitetni hamis módon az emberekkel, hogy egy nagyvárosban valós opció mindig mindenhova autóval utazni, és cserébe megfizethető és kényelmes közösségi közlekedést biztosítunk a számukra". Úgy látja, a dugók csökkentésének módja a megfelelő alternatíva felkínálása, ezen az úton kíván tovább haladni a főváros.
A listán Budapest azzal előzte meg Bécset, hogy bár mindkét helyen fél perccel csökkent egy év alatt az átlagos utazási idő egy 10 kilométeres út esetén, nálunk átlagban 21 perc 10 másodperc, a szomszédunkban 21 perc 30 másodperc kell ekkora táv megtételéhez.
Ezután négy város következik, amelyekben 20 másodperccel javult az átlagos eljutási idő: a francia Marseille (17 perc 30 másodperc), a török Mersin (17 perc 40 másodperc), Isztambul (20 perc 40 másodperc) és Gaziantep (20 perc 50 másodperc).
A TomTom budapesti adatai szerint
- a magyar főváros 2023-ban a világszerte vizsgált 384 város közül az 58. helyre került a városi területekben mért utazási idők hossza alapján.
- a leglassabb autós közlekedésű nap Budapesten december 6. volt, amikor egy átlagos 10 kilométeres út megtételéhez 25 perc 40 másodperc kellett.
- a legforgalmasabb út 2023-ban a Budaörsi út volt.
- Budapesten egy átlagos (10+10 kilométeres, oda-vissza) útvonalon ingázó ember 2023-ban 85 órát ült dugóban, és ez az ingázás 239 698 forintba került.
- 918 kilogramm szén-dioxidot bocsátott ki egy év alatt egy ilyen autó a csúcsidőben, ez annyi, amennyit 92 fa tud "semlegesíteni".
Régiós eljutási idők 2023-ban (Szlovénia, Horvátország és Ukrajna fővárosa nem szerepel a cég listájában):
Helyezés | Város | Átlagos eljutási idő (10 km) | Változás (2022-23) | Dugóban "elvesztett" idő | Átlagsebesség dugóban |
8. | Bukarest | 27 p 40 mp | +20 mp | 150 óra | 17 km/h |
48. | Bécs | 21 p 30 mp | -30 mp | 64 óra | 24 km/h |
58. | Budapest | 21 p 10 mp | -30 mp | 85 óra | 23 km/h |
75. | Varsó | 20 p 20 mp | +20 mp | 96 óra | 23 km/h |
166. | Prága | 16 p 50 mp | +30 mp | 66 óra | 29 km/h |
267. | Pozsony | 14 p 10 mp | +20 mp | 51 óra | 34 km/h |
A TomTom navigációs rendszert használó járművekből származó világszintű adatok alapján továbbra is London a világ "leglassabb" városa autós szempontból (és nemcsak az átlagos időt mérve, hanem például éjszaka is, amikor nincsenek dugók). Ott az átlagos utazási idő egy tipikus 10 kilométeres városi utazásnál 2023-ban 37 perc 20 másodperc volt. Ez egy perccel több, mint 2022-ben, és csaknem két perccel több, mint 2021-ben – ami lassú, de folyamatos visszatérést jelez a járvány előtti trendhez, a folyamatosan növekvő forgalomhoz.
Annak a sofőrnek helyzete, aki a londoni csúcsidőben, reggel és délután 10 kilométert ingázik, még rosszabb. Ő naponta 1 órát és 28 percet tölt a forgalomban, vagyis naponta körülbelül 38 percet veszít a csúcsforgalom okozta plusz "bedugulás" miatt.
Érdekes az az összehasonlítás is, hogy az átlagos forgalomban és például éjszaka mekkora különbségek vannak az eljutási időkben 10 kilométeren. Londonban például utóbbi esetben is körülbelül 25 percre van ehhez szükség, vagyis csak 12 perccel rövidebb az idő, mintha napközben közlekednénk. Ugyanez Japánban például egész máshogy néz ki: "optimális forgalomban" 18 perc 30 másodperc a 10 kilométer, átlagos nappali forgalomban pedig 23 perc 40 másodperc, vagyis az itteni sofőröknek csak 6 plusz percükbe kerül az átlagos forgalom.
Kevesebb autó, több gyalogos?
Ralf-Peter Schäfer, a TomTom útvonaltervezési alelnöke szerint a torlódások megoldásához az autókon kívüli forgalomra is gondolni kell. Szerinte a legjobb példa Amszterdam vagy Koppenhága, ahol az úthasználatot a kerékpáros- és a gyalogosforgalom felé mozdították el.
"Ennek a modális felosztásnak meg kell történnie városaink érdekében. A torlódások csökkentése nem arról szól, hogy több utat építsünk vagy újjáépítsük az úthálózatot az autók számára, hanem a város szívéről szól, és arról, hogy teret adunk át más közlekedési módoknak" – fogalmazta meg véleményét.
A Londont és Amszterdamot összehasonlító grafikonból – mindkettő szűkös, ha a közlekedési térről van szó, de az egyik jobban irányítja a forgalmat – az derül ki, hogy egy 10 kilométeres út megtétele a holland fővárosban átlagosan 17 perc 10 másodpercet vesz igénybe, miközben a sofőrök mindössze négy percet és 21 másodpercet veszítenek a forgalom miatt – ez a város a kerékpározásról híres, nem pedig az autózásról, szemben a londoni "autóuralommal".
A TomTom forgalmi indexe szerint minden vizsgált városban a járművezetők veszítik a legtöbb időt a forgalom és a torlódás miatt.
Az is látszik az összehasonlításból, hogy Európában jóval drágább autózni, mint az USA-ban, és ehhez nemcsak az üzemanyagárak járulnak hozzá, hanem a városok jellemzői is.
Az összefoglaló grafikák között van egy nagyon látványos is: számos nagyváros, köztük London, München, New York, Párizs, Tokió, Berlin és Amszterdam belvárosának térképén mutatják videók, hogy az egyes útszakaszokon a forgalom növekedésével-csökkenésével miként változik a szén-dioxid-kibocsátás (ezen az oldalon, középtájon).