eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Czomba Sándor, a tárca munkaerőpiaci és képzési államtitkára sajtótájékoztatót tart a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb foglalkoztatottsági adatairól, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásáról a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2014. július 30-án.
Nyitókép: MTI/Beliczay László

Czomba Sándor: hisztériakeltés zajlik

A vendégmunkások számáról és a kormány terveiről, valamint a hazai munkaerő mobilizálásának lehetőségeiről is nyilatkozott a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Nagyságrendileg ma Magyarországon 120 ezer külföldi van jelen vendégmunkásként. Döntő többségük mintegy 40 ezer fő ukrán állampolgár, rajtuk kívül pedig szerbek jelentősebb létszámban, illetve vietnámiak mintegy 16 ezren, és Fülöp-szigetekiek kicsivel több mint 10 ezren. Az összes többi nemzetiség – indiaiak, mongolok – száma bőven 10 ezer fő alatti – foglalta össze a helyzetet Czomba Sándor államtitkár a vg.hu-nak adott interjúban.

Szerinte hisztériakeltés folyik a kérdés körül, ugyanis a közvélekedéssel ellentétben nem fogják letörni a béreket, ahogy a munkahelyeket sem veszik el. Azt viszont elismerte, hogy ha átmenetileg is, de szükség van rájuk, a gazdasági racionalitás ezt diktálja. Ha ugyanis olyan mértékű munkaerőigény keletkezik, amelyet a belső piac nem tud átmenetileg kezelni, akkor kellenek a vendégmunkások.

Mindemellett rámutatott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint a legaktívabb korú, 20–64 közötti korosztályban 2030-ra a mostanihoz képest 300 ezer fővel fog csökkenni a munkavállalói létszám.

Az új szabályok szerint kvóta alapján fogják meghatározni a Magyarországra behozható vendégmunkások számát, várhatóan februárban megjelenik a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett rendelet.

A fő szabály az, hogy

a kvóta nem lehet nagyobb, mint az előző évben keletkezett üres álláshelyek száma, ez az elmúlt években 50 és 80 ezer között ingadozott,

ugyanakkor megjegyezte, hogy ennél több nem lehet, „ez egészen biztos”.

A potenciálisan még bevonható hazai munkaerőről elmondta, hogy területileg ennek a létszámnak a kétötöde Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön van, képzettség szempontjából nagyjából a 60 százalékuknak nincs érettségije, és 36 százalékuknak csak általános iskolai végzettsége van.

A munkanélküliek 23 százaléka vagy még soha nem dolgozott, vagy már legalább nyolc éve munka nélkül van

– emelte ki Czomba, aki szerint ezek a tényezők determinálják, ha akarnak segíteni, akkor milyen irányba kell elmozdulni. „Tisztában kell lenni azzal, hogy lesznek olyanok, akiket csak évek alatt lehet visszahozni a munkaerőpiacra különböző eszközökkel” – mondta. Rövid távon, egy éven belül maximum 100 ezer főt lehetne viszonylag könnyen megszólítani és bevonni a munkaerőpiacra.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×