Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Hollik István, a KDNP képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Hollik István: Brüsszel Ukrajna EU-csatlakozásának erőltetése helyett koncentráljon a fegyverszünet előmozdítására!

Brüsszel Ukrajna európai uniós csatlakozásának erőltetése helyett inkább koncentráljon a fegyverszünet és a béketárgyalások előmozdítására - mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója szombaton a Facebook-oldalára feltöltött videójában.

ollik István a "Négy érv, hogy mi miért mondunk nemet Ukrajna EU-csatlakozására" című videójában első érvként említette, hogy Ukrajna háborúban áll, "ezért sem a határai, sem a lakosságszáma nem meghatározható".

Hozzátette: így nem lehet megmondani, hogy kit akarnak felvenni az unió tagjává. Ráadásul Ukrajnában "lábbal tapossák" a kisebbségi jogokat, "ezt mi, magyarok pontosan tudjuk" - jelentette ki.

A második érvként azt hozta fel, hogy az elmúlt két évben Ukrajna több pénzt kapott Brüsszelből, mint Horvátország, Szlovénia és Magyarország összesen az elmúlt hét évben.

"De ez a pénz semmit nem változtatott meg: továbbra sincs béke, a harctéren pedig tovább folyik az öldöklés" - fogalmazott a politikus.

A harmadik érv az - folytatta Hollik István -, hogy ha Ukrajna belép az EU-ba, szinte biztos, hogy minden ország nettó befizetővé válik. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy senki nem kapna uniós támogatást, csak Ukrajna.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a Financial Times ki is számolta: Ukrajna legalább 186 milliárd euróra számíthatna a csatlakozás után.

"Ez irgalmatlan összeg. Persze Brüsszel arról nem akar beszélni, hogy ezt a tagállamoknak kéne összedobni" - tette hozzá.

Az Ukrajna EU-tagsága elleni negyedik érvet ismertetve azt mondta: Magyarország 1994-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét, és az országnak 10 évig kellett dolgozni azon, hogy az unió tagjává válhasson. A többi tagállam is hasonló utat járt be, és a csatlakozás mindenhol legalább 6-7-8 évet vett igénybe.

"Soha nem volt kivételezés, soha nem volt gyorsítópálya. Ukrajna esetében se legyen!" - szólított fel Hollik István.

"A Fidesz-KDNP álláspontja tehát világos: azért nyújtottuk be az erről szóló határozati javaslatot, hogy jövő héten az Országgyűlés is tárgyaljon erről a kérdésről. Sőt, Európában egyedüliként a magyar emberek is elmondhatják erről a véleményüket a nemzeti konzultáció segítségével" - közölte Hollik István.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×