eur:
411.25
usd:
394.42
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Hollik István, a KDNP képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Hollik István: Brüsszel Ukrajna EU-csatlakozásának erőltetése helyett koncentráljon a fegyverszünet előmozdítására!

Brüsszel Ukrajna európai uniós csatlakozásának erőltetése helyett inkább koncentráljon a fegyverszünet és a béketárgyalások előmozdítására - mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója szombaton a Facebook-oldalára feltöltött videójában.

ollik István a "Négy érv, hogy mi miért mondunk nemet Ukrajna EU-csatlakozására" című videójában első érvként említette, hogy Ukrajna háborúban áll, "ezért sem a határai, sem a lakosságszáma nem meghatározható".

Hozzátette: így nem lehet megmondani, hogy kit akarnak felvenni az unió tagjává. Ráadásul Ukrajnában "lábbal tapossák" a kisebbségi jogokat, "ezt mi, magyarok pontosan tudjuk" - jelentette ki.

A második érvként azt hozta fel, hogy az elmúlt két évben Ukrajna több pénzt kapott Brüsszelből, mint Horvátország, Szlovénia és Magyarország összesen az elmúlt hét évben.

"De ez a pénz semmit nem változtatott meg: továbbra sincs béke, a harctéren pedig tovább folyik az öldöklés" - fogalmazott a politikus.

A harmadik érv az - folytatta Hollik István -, hogy ha Ukrajna belép az EU-ba, szinte biztos, hogy minden ország nettó befizetővé válik. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy senki nem kapna uniós támogatást, csak Ukrajna.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a Financial Times ki is számolta: Ukrajna legalább 186 milliárd euróra számíthatna a csatlakozás után.

"Ez irgalmatlan összeg. Persze Brüsszel arról nem akar beszélni, hogy ezt a tagállamoknak kéne összedobni" - tette hozzá.

Az Ukrajna EU-tagsága elleni negyedik érvet ismertetve azt mondta: Magyarország 1994-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét, és az országnak 10 évig kellett dolgozni azon, hogy az unió tagjává válhasson. A többi tagállam is hasonló utat járt be, és a csatlakozás mindenhol legalább 6-7-8 évet vett igénybe.

"Soha nem volt kivételezés, soha nem volt gyorsítópálya. Ukrajna esetében se legyen!" - szólított fel Hollik István.

"A Fidesz-KDNP álláspontja tehát világos: azért nyújtottuk be az erről szóló határozati javaslatot, hogy jövő héten az Országgyűlés is tárgyaljon erről a kérdésről. Sőt, Európában egyedüliként a magyar emberek is elmondhatják erről a véleményüket a nemzeti konzultáció segítségével" - közölte Hollik István.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Rég elfeledett területen kezdődött őrült fegyverkezési verseny – Oroszország csúnyán lehagyta a világot, a Nyugat pedig erőtlenül nézi

Rég elfeledett területen kezdődött őrült fegyverkezési verseny – Oroszország csúnyán lehagyta a világot, a Nyugat pedig erőtlenül nézi

A hidegháború során jelentek meg az első olyan tengeralattjárók, amelyek képesek voltak a mélytengeri, vagy tengerfenék-hadviselésre (SSW - Subsea and Seabed Warfare). A fejlesztésben természetesen az Egyesült Államok járt az élen, így a leghíresebb hadművelet, az Ivy Bells is hozzájuk kötődik. A hidegháborút követően az Egyesült Államok elveszítette az érdeklődését a terület iránt, míg Oroszország tanult a Szovjetunió hibájából. Az orosz-ukrán háború, és az ehhez kapcsolódó orosz, vagy orosznak vélt műveletek hívták fel a figyelmet ismét arra, hogy mekkora sebezhetőséget jelent a tenger alatt futó, időközben egyre inkább gyarapodó kritikus infrastruktúra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×