Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Egy rendőr autóvezetőt szondáztat Balassagyarmaton 2017. január 24-én. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság az úgynevezett finn módszerrel szűri az ittas vezetőket. Az ellenőrzés során az összes autót megállítják, és minden vezetőnek meg kell fújnia a szondát.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Lista készült az ittas autóvezetőkről, van egy megye, ahol félelmetes a helyzet

A rendőrség nemcsak arról készített statisztikát, hogy melyik vármegyében ellenőrzik legtöbbször az autósokat, hanem arról is: hol jelez a leggyakrabban alkoholfogyasztást a műszer.

521 659 alkalommal használtak alkoholszondát járművezetők ellenőrzésére a rendőrök 2023 első tíz hónapjában – írja a vezess.hu az Országos Rendőr-főkapitányság statisztikái alapján.

A kimutatásokból az is kiderült: óriási különbségek vannak az ország egyes területei között abban, hogy hol mennyi alkalommal ellenőriznek és abban is, hogy hány helyen alkalmaztak alkoholszondát a rendőrök. A portál számításai szerint hetvenötszörös a különbség Nógrád és Szolnok vármegye között.

Nógrádban például január eleje és október vége között mindössze 937 alkalommal szondáztatták meg a sofőröket, miközben Szolnok vármegyében ugyanezen időszak alatt 73 075 alkalommal.

Ugyanakkor az országosan 4244 autóvezető kaptak el ittasan, ami az összes ellenőrzöttnek csak a 0,81 százaléka.

Pozitív szondázások száma és azoknak, az összes szondáztatáshoz viszonyított százaléka:

  1. Szolnok 618 - 14,6 százalék
  2. Budapest 572 - 13,5 százalék
  3. Bács-Kiskun 391 - 9,2 százalék
  4. Pest 302 - 7,1 százalék
  5. Hajdú-Bihar 254 - 6 százalék

A vezess.hu ugyanakkor nem kapott egyértelmű választ a rendőrségtől arra kérdésre, hogy mi alapján rendelnek el egy-egy vármegyében közúti ellenőrzést, illetve szondáztatják az autósokat. A portál arra tippelt, hogy valószínűleg a járműforgalom nagysága és a rendőrök létszáma is befolyásolja a szondáztatások számát, bár az adatok nem mindenhol igazolják ezt a feltételezést.

Nyilván, ahol a többi országrészhez képest alig szondáztatnak, ott valószínűleg sokkal kisebb lesz a lebukottak száma is. Az igazán érdekes statisztika kétségkívül az, hogy

a szondáztatások számához képest egy adott vármegyében mennyi százaléknyi esetben mutat alkoholfogyasztást a műszer.

Ezt ugyan nem közölte az ORFK, de a vezess.hu kiszámolta. Íme a sorrend:

  1. Nógrád 3,5 százalék
  2. Bács-Kiskun 2,9 százalék
  3. Budapest 2,5 százalék
  4. Vas 1,7 százalék
  5. Veszprém 1,6 százalék

A portál az adatokból arra a következtetésre jutott, hogy néhány vármegyében érdemes lenne még több alkalommal szondáztatni, hiszen kiemelkedően magas az ellenőrzött autósok között a piások száma.

Címlapról ajánljuk
6-7 év, és hétköznapi lehet a hidrogéntöltés – egy magyar tudományos folyamat részletei

6-7 év, és hétköznapi lehet a hidrogéntöltés – egy magyar tudományos folyamat részletei

A meglévő üzemanyag-szállítási infrastruktúrát használnák a hidrogén célba juttatására a HUN-REN új kutatási programjában, a hidrogént folyékony szerves vegyületben megkötve tárolnák, és a felhasználás helyén szabadítanák fel. A négyéves fejlesztés céljairól Pintér Gábor, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársa beszélt az InfoRádióban.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durván belenyúltak a rendszerhasználati díjakba – Mutatjuk, kinek hogyan változik az áramszámlája

Durván belenyúltak a rendszerhasználati díjakba – Mutatjuk, kinek hogyan változik az áramszámlája

Majdnem tízszeresére nő a háztartások és egyes kisvállalkozások által fizetendő villamosenergia-alapdíj januárban, a többletet azonban az állam fizeti meg a háztartások helyett. A vállalatoknak ígért, átlagosan 55 százalékos rendszerhasználati díj csökkentésből elsősorban a nagyfogyasztók profitálhatnak, a kisebb cégek terhei viszont emelkedhetnek. Bár az általunk megkérdezett elosztói szakemberek szakmailag előrelépésnek tartják az átalakítást, a lakossági terhek állami átvállalása újabb kérdéseket vet fel a rendszer érettsége kapcsán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×