Infostart.hu
eur:
367.3
usd:
327.53
bux:
0
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Egy rendőr autóvezetőt szondáztat Balassagyarmaton 2017. január 24-én. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság az úgynevezett finn módszerrel szűri az ittas vezetőket. Az ellenőrzés során az összes autót megállítják, és minden vezetőnek meg kell fújnia a szondát.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Lista készült az ittas autóvezetőkről, van egy megye, ahol félelmetes a helyzet

A rendőrség nemcsak arról készített statisztikát, hogy melyik vármegyében ellenőrzik legtöbbször az autósokat, hanem arról is: hol jelez a leggyakrabban alkoholfogyasztást a műszer.

521 659 alkalommal használtak alkoholszondát járművezetők ellenőrzésére a rendőrök 2023 első tíz hónapjában – írja a vezess.hu az Országos Rendőr-főkapitányság statisztikái alapján.

A kimutatásokból az is kiderült: óriási különbségek vannak az ország egyes területei között abban, hogy hol mennyi alkalommal ellenőriznek és abban is, hogy hány helyen alkalmaztak alkoholszondát a rendőrök. A portál számításai szerint hetvenötszörös a különbség Nógrád és Szolnok vármegye között.

Nógrádban például január eleje és október vége között mindössze 937 alkalommal szondáztatták meg a sofőröket, miközben Szolnok vármegyében ugyanezen időszak alatt 73 075 alkalommal.

Ugyanakkor az országosan 4244 autóvezető kaptak el ittasan, ami az összes ellenőrzöttnek csak a 0,81 százaléka.

Pozitív szondázások száma és azoknak, az összes szondáztatáshoz viszonyított százaléka:

  1. Szolnok 618 - 14,6 százalék
  2. Budapest 572 - 13,5 százalék
  3. Bács-Kiskun 391 - 9,2 százalék
  4. Pest 302 - 7,1 százalék
  5. Hajdú-Bihar 254 - 6 százalék

A vezess.hu ugyanakkor nem kapott egyértelmű választ a rendőrségtől arra kérdésre, hogy mi alapján rendelnek el egy-egy vármegyében közúti ellenőrzést, illetve szondáztatják az autósokat. A portál arra tippelt, hogy valószínűleg a járműforgalom nagysága és a rendőrök létszáma is befolyásolja a szondáztatások számát, bár az adatok nem mindenhol igazolják ezt a feltételezést.

Nyilván, ahol a többi országrészhez képest alig szondáztatnak, ott valószínűleg sokkal kisebb lesz a lebukottak száma is. Az igazán érdekes statisztika kétségkívül az, hogy

a szondáztatások számához képest egy adott vármegyében mennyi százaléknyi esetben mutat alkoholfogyasztást a műszer.

Ezt ugyan nem közölte az ORFK, de a vezess.hu kiszámolta. Íme a sorrend:

  1. Nógrád 3,5 százalék
  2. Bács-Kiskun 2,9 százalék
  3. Budapest 2,5 százalék
  4. Vas 1,7 százalék
  5. Veszprém 1,6 százalék

A portál az adatokból arra a következtetésre jutott, hogy néhány vármegyében érdemes lenne még több alkalommal szondáztatni, hiszen kiemelkedően magas az ellenőrzött autósok között a piások száma.

Címlapról ajánljuk
Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta, az EU-tagállamok tengeri szigetein és a kontinensen kívüli egyéb területein is növekszenek a migrációs számok, és bár az unió iparkodik a jó jogszabályok hatályba léptetésén és még mozgástér is van valamennyi, megfelelő szerződéseket kell kötni a visszafogadásról, a rendszert pedig mindenkivel betartatni, amennyire csak lehet.

„Eufória”, „szerencse”, „kevés” – Vegyes főszereplői értékelések az ukrán–magyar után

Ketten is az első válogatott góljukat szerezték Ukrajna ellen a magyar labdarúgó-válogatott Nemzetek Ligája-meccsén, Csinger Márk középhátvédként, Tóth Milán kényszercsatárként volt a mezőny erőssége, azt emelték ki, hogy nem ijedt meg a csapat az ukrán egyenlítés után sem. A két gólpasszos Vitális Milán szerint pozitív a kép a négy meccs, egy vereség, egy döntetlen, majd két győzelem után, Nagy Zsolt viszont elégedetlen a szerzett pontok számával. Marco Rossi már épp le akarta hozni a pályáról Tóth Milánt, amikor egyszer csak betalált a játékos.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×