Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Coronavirus. Woman wearing surgical mask on face protective for spreading of disease Covid-19 pandemic.. Girl symptom cough while sitting on Sofa. Sick woman in face protection mask
Nyitókép: dragana991/Getty Images

Kutatja a betegségét az interneten? – a mesterséges intelligencia már itthon is segít

MI-re épülő tünetelemző és a betegségellenőrző rendszert indított a Doktor24. Az egészségügyi asszisztenst egy magyar–osztrák egészségdigitalizációs startup segítségével fejlesztették ki. A tünetelemző a panaszok lehetséges okait segít feltárni, betegségellenőrző pedig arra ad választ, hogy az illető az általa feltételezett betegségben szenved-e. A Doktor24 vezérigazgatóját, Lancz Róbertet kérdeztük.

Az orvosok számtalan esetben tapasztalják, hogy ügyfeleik, pácienseik úgy érkeznek a rendelésre, hogy valamifajta elődiagnózist végeztek magukon a Google-on keresztül, ami viszont sok esetben fals információt ad, és akár a gyógyítási folyamatot, vagy annak megkezdését is lassítja – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Lancz Róbert. Ebből következően nagyon fontosnak tartja, hogy olyan tudásbázisból tudjanak az érintettek keresni, ami megbízható és releváns információkat tartalmaz.

Mint mondta, tünetkeresőkből számtalan féle létezik, a Doktor24 alkalmazása viszont annyiban speciális, hogy az elsők között kapta meg az MDR, vagyis az orvostechnikai eszközökre vonatkozó uniós rendelet szerinti besorolást, tehát ez egy minősített tünet- vagy betegségkereső, ami révén az ügyfelek nagyon hiteles forrásból juthatnak előzetes információkhoz.

A vezérigazgató elmondása alapján fejlesztésükben két irányból lehet elindulni: van egy tünet- és egy betegségkereső funkció. Előbbiben a mesterséges intelligencia kérdéseket feltéve, ha nem is diagnózist állít fel, de leszűr bizonyos betegségtípusokat, majd a rendszer minden esetben jelzi, hogy mi az ajánlott, orvoshoz fordulni, vagy elégséges-e az otthoni kezelés. A másik irány a betegségellenőrzőn át vezet: itt a rendszer kérdések feltételével „csekkolja” vissza, hogy valóban fennáll-e a páciens által gyanított betegség, és végül ennek alapján ad tanácsot a további teendőkhöz.

A minősített tünetkereső további nagy előnye, hogy az orvosok is hasznosítani tudják. Akár úgy, hogy az ügyfél előzetesen kitöltötte, elvégezte az elemzést, akár közvetlenül a vizsgálat közben, hiszen óriási adatbázisból dolgozik az app – tette hozzá a szakember. Lancz Róbert ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendszer diagnózist soha nem tud felállítani, tehát a mesterséges intelligencia erre még nem jó, de iránymutatást tud nyújtani.

„Tanácsot tud adni, de erős diagnózist nem tud fölállítani”

– ismételte meg. Lancz Róbert azt is hozzátette, hogy ha a tünetelemzést, betegség-ellenőrzést követően bizonytalanok lennénk, hogy hová kell fordulni, milyen (szak)orvost kell keresni, az alkalmazás ebben is iránymutatást ad.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×