A főváros pontszámai ezúttal is jelentősen meghaladták a második helyezettét, az élmezőny további szereplőit azonban csak tizedpontok választották el egymástól – olvasható a bankcsoport sajtóközleményében. Pécs és környéke tavaly még nem szerepelt az első tízben, idén azonban már a harmadik. Megőrizte negyedik helyét Debrecen és környéke, ami a tavalyi harmadik Veszprém és körzete követ az ötödik helyen. Az élmezőnyben szerepel még Szeged, Budakeszi, Győr és Dunakeszi környéke és a középmezőnyből előreugró Bácsalmási járás, amelyek szintén most kerültek be az első tízbe. Kikerült viszont a legjobbak közül Érd, Bóly, Kisbér, Pécsvárad, Tata és Mórahalom környéke.

Az első tízbe jutó területek egy-két mutatót tekintve kiemelkedő pontszámmal rendelkeznek, más szempontból viszont akár a mezőny vége felé foglalnak helyet. Bácsalmás és környéke például az alacsony bűnözés és az ingatlanok megfizethetősége, míg Budakeszi és környéke a munkaerőpiaci feltételek tekintetében erős. Összességében a nagyobb városok az infrastrukturális lehetőségekben és olyan szolgáltatásokban jobbak, mint az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a munkaerőpiaci jellemzők, pontszámaikat ugyanakkor visszahúzza a bűnözési és megfizethetőségi mutató.

A vizsgált szempontok alapján az ország északkeleti részei rendelkeznek a legalacsonyabb értékekkel, és kevésbé kedvező a helyzete több dél-dunántúli járásnak, köztük a Balaton déli partján lévőknek is, amelyek a magas lakásárak miatt elsősorban a megfizethetőség tekintetében állnak rosszul, de nem teljesítettek jól az oktatás, a bűnözés és a munkaerőpiaci lehetőségeket nézve sem. Bár az élhetőség szempontjából kiemelkedik Budapest és agglomerációja, valamint a vármegyeszékhelyek környékének jelentős része, vannak kivételek, mint a Kecskeméti, a Zalaegerszegi, az Egri, a Nyíregyházi és a Szolnoki járás – teszik hozzá.

A vármegyeszékhelyek között az országosan is első Budapest vezet, amit tavalyhoz hasonlóan Veszprém követ a második helyen. A hetedik helyről a harmadikra lépett előre Pécs, Győr pedig visszacsúszott a negyedik helyre. Visszaesett a rangsorban a tavalyi negyedik Debrecen, ami idén a 11. helyet szerezte meg, a város szinte minden mutató esetében vesztett pontot. Szeged a korábbi 12. helyről a hatodikra jött fel 2023-ban, miután kiemelkedően javult a bűnözési pontszáma. Szintén sokat javult Eger helyezése, a 2022-es 14. helyett idén a nyolcadik lett, szintén a csökkenő bűnözésnek köszönhetően. A listát ezúttal is Kecskemét zárja, előtte azonban most Békéscsaba áll, amit Nyíregyháza előz meg.

Budapest továbbra is jelentősen magasabb pontszámmal rendelkezik, mint a vármegyeszékhelyek,

a harmadik helyezettől azonban hajszálnyit csökkent a relatív különbség, és Kecskemét is 46 pontot szerzett a tavalyi kevesebb mint 40-nel szemben.

Az élhetőségi pontszámok a magyar vármegyeszékhelyeken. (Forrás: MBH Index-számítás)

Az egyes országrészek élhetőségi mutatója alapvetően befolyásolja az adott területen a lakáspiaci keresletet. A legnagyobb magyar tulajdonú hazai bankként, az MBH Bank számára kiemelten fontos, hogy ismerje ügyfeleit, ismerje igényeiket és helyi szinten, gyorsan tudjon dönteni a legfontosabb üzleti kérdésekben, éppen ezért vizsgálják az MBH Jelzálogbank szakértői immár harmadik alkalommal az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a bűnözés, a munkaerőpiac, a vásárlási lehetőségek és a lakóingatlanok megfizethetősége alapján, hogy milyen lehetőségeket biztosít az ország 174 járása és Budapest az ott élőknek – olvasható egyebek mellett.

„Az idei évben minden második lakásvásárlás során igényeltek a vevők lakáshitelt. Ha az átlagos vásárlási összegeket nézzük, 2023-ban Budapesten átlagosan 50-60 millió forintért cseréltek gazdát az ingatlanok, míg vidéken 20-30 millió forint közötti vásárlások a legjellemzőbbek. Új lakások esetében átlagosan 25, míg használtlakások esetében átlagosan 18 millió forint lakáshitelt igényeltek” – idézi a közlemlny Ginzer Ildikó, az MBH Bank sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese szavait.