Az agrárgazdálkodók a saját fejükre hozzák a bajt a nem ökológiai szemléletű és nem megfelelő gazdálkodással, például a ragadozó madaraknak is költőhelyet biztosító mezővédő erdősávok felszámolásával – vélekedett Orbán Zoltán, az MME szóvivője.

Persze „érthető”, mivel erre ösztönzi őket a területalapú támogatás rendszere. Ám ha nem akarjuk kockáztatni a lakosság egészségét és az élelmiszer-biztonságot, akkor nincs más választásunk, mint visszatérni a természetkímélő gazdálkodáshoz. Nagyon egyszerű eszközökkel és módszerekkel meg lehetne ezt tenni, például azzal, hogy csak a területe 80 százalékát műveli, a szegélyeket meghagyja, mezővédő erdősávokat telepít, ahova vissza tud települni az állatvilág, köztük a kártevőirtó élőlények is.

Csakhogy, ha a madaraknak – például a vörös vércsének – sincs olyan terület, ahol fészket tudna rakni, a pockokat sem tudják folyamatosan gyéríteni.

Meglehetősen szapora rágcsálóról van szó, Orbán Zoltán arról is beszélt a sonline.hu-nak, hogy egy pocokkölyök a születése után már két hónapon belül saját kölyköket nevelhet, évente pedig 4-5 vagy több almot képes vetni. Ez az egyik oka annak, hogy a kisrágcsálók állománya évtizedenként két-három alkalommal felfut, ez a természetes jelenség Somogyban is jelentkezik.