eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján, 2023. szeptember 25-én. Hátul Kövér László házelnök.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Elemzők Orbán Viktor felszólalásáról: oppozíciós politikára készül a kormány

A miniszterelnök egy ostromlott erőd várkapitányaként pozícionálta magát hétfői napirend előtti felszólalásában az Országgyűlésben, és egyfajta ellenfél-háromszöget vázolt fel – fogalmazott az InfoRádiónak a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója. A Nézőpont Intézet elemzője szerint a Orbán Viktor beszéde arra utalt, hogy a kormány már meglévő vitái és konfliktusai a jövőben is meghatározók maradnak.

Orbán Viktor tulajdonképpen egy ostromlott erőd várkapitányaként pozicionálta önmagát hétfői napirend előtti felszólalásában, és egyúttal az ostromlókat is megnevezte, egyfajta ellenfél, vagy ellenség háromszöget felvázolva – mondta az InfoRádióban a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója. Ezek: Soros György birodalma, Brüsszel és az Egyesült Államok diplomatái, amik, akik ellen a kormányfő szavai alapján meg kell védeni Magyarországot – tette hozzá Novák Zoltán.

A miniszterelnök parlamenti beszédében több, egyébként nem ismeretlen témát is megjelölt, amik várhatóan erőteljesen tematizálni fogják az elkövetkezendő időszakot – tette hozzá a szakértő. Ezek között említhetők az USA szándékai, amit a miniszterelnök úgy azonosított, hogy Washington szeretné, ha Magyarország is belépne az Ukrajnát támogatók körében, illetve szóba hozott két régi „csodafegyvert” is. Egyfelől a rezsi kérdését, ami eddig is jelen volt a kormány narratívájában, bár változó intenzitással, amihez most némileg Brüsszel is hozzájárult, miután megfogalmazták, hogy fel kellene számolni a rezsicsökkentés rendszerét – emlékeztetett Novák Zoltán. Másrészt várhatóan erősödni fog a 2018-as választások meghatározó témáját alkotó migráció kérdése is. A projektigazgató szerint ezzel a három témával, illetve három ellenségképpel

egy erőteljes, oppozíciós – tehát ellenségekkel operáló – politikára készül a kormány.

Novák Zoltán egyetértett azzal, hogy a fentiek alapján az mondható, hogy a kormány mindig valamivel szemben kívánja meghatározni az álláspontját, de ez nem újdonság, tizenkét éve így van. „Csak most egy olyan atmoszférát festett fel a miniszterelnök, hogy ez a három ellenség ostromol minket, ez a három fő téma van, és ebben kell ellenállni.” Azzal, hogy magasabb fokozatra emelik ezeket a témákat, egyértelműbbé kívánják tenni a választók számára az ellenségeket, illetve a kormány és Orbán Viktor ajánlatát, miszerint ők majd megvédik ezektől az erőktől Magyarországot. Mindez azt is szolgálja, hogy az Orbán Viktor által problémaként azonosított leszakadó választói réteget megnyerjék a következő (önkormányzati és EP-) választásokig – vélekedett a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

Arra a kérdésre, hogy a kormányzatnak érdekében állhat-e változtatnia a brüsszeli narratíván, hogy mielőbb hozzájusson az uniós forrásokhoz, a szakértő kifejtette: bár Magyarország jelentős forrásokra számít az RFF-alapokból, eddig sem mérsékelte a Brüsszel ellenes retorikát. Látható volt ugyan némi hullámzás, Novák Zoltán szerint ez intenzívebb lesz, függetlenül attól, hogy valójában hogyan állnak a tárgyalások, amivel igazából senki sincs tisztában. Pusztán

a formállogika alapján nem állnak jól a tárgyalások, ezért a kormány úgy ítélheti meg, hogy nem oszt, nem szoroz, hogy mit kommunikál

– tette hozzá. „De ezt nem tudjuk, csak szimplán egy logikai levezetés” – ismételte meg. Ugyanakkor közelednek az EP-választások, amit hozni akar a kormány – és erre egyébként minden esélye is megvan –, ezért várhatóan nem fogják lágyítani az álláspontjukat a brüsszeli tárgyalások miatt – zárta gondolatait a projektigazgató.

Meghatározók maradhatnak a már meglévő konfliktusok

Orbán Viktor – mára hagyománnyá vált – ülésszakot indító parlamenti beszédében az elmúlt, valamint a soron következő hónapok ügyeit vázolta, ami különösen érdekes annak tükrében, hogy jövő év közepén választások lesznek, és ilyen időtávban már a kampánytémák is kezdenek kirajzolódni – fogalmazott az InfoRádióban a Nézőpont Intézet elemzője. Rotyis Bálint szerint a miniszterelnök napirend előtti felszólalásnak gerincét egyértelműen az orosz–ukrán háborúra, pontosabban annak következményeire történő reagálás adta.

Emlékeztetett, a konfliktus kezdő pillanatától fogva meghatározó kérdés az energetika, amivel kapcsolatban Orbán Viktor kiemelte, hogy a magyar külpolitika kellő időben nyitott a keleti irányba, illetve a türk államok felé, hiszen ezek kulcsfontosságú partnerek lehetnek abban, hogy Európa az orosz energiáról egy más energiára tudjon átállni. Ebben a versenyben – a kormányfő szavai alapján – Magyarország jó pozíciót tudott elfoglalni.

A beszéd meghatározó részét képezte az ukrán gabona ügye, ami komoly vitákat szült az elmúlt időkben, miután az Európai Unió központi akarata nagyban eltér a közép-európai államok szándékától. Rotyis Bálint felidézte, hogy a probléma abból adódik, hogy Ukrajna nem tudja a hagyományos Fekete-tengeri kereskedelmi útvonalán célba juttatni – elsősorban az afrikai országok számára – a terményét, ezért aztán az EU alternatív útvonalakat nyitott, de ahelyett, hogy az ukrán gabonát az unión keresztül, de azon kívül értékesítették volna, végül mégis itt adják el. Ezért Magyarország, több közép-európai állammal egyetemben, saját hatáskörben hozott intézkedéseket.

A miniszterelnök az infláció kérdését sem kerülte ki – folytatta a Nézőpont Intézet munkatársa – jelezve, hogy a Magyar Nemzeti Bank mellett immáron a kormánynak is be kellett avatkoznia. Orbán Viktor világosan megfogalmazta az idei év végére vonatkozó inflációs célt, ami szerinte biztosan 10 százalék alatti, tehát egy számjegyű lesz. Ide kapcsolódóan azt is előrevetítette, hogy szükség esetén,

ha a kereskedők nem tudják korában tartani az üzemanyagárakat, a kormány ismét be fog avatkozni.

A kormányfő magával a háborúval kapcsolatban általánosságban ugyancsak egyértelművé tette, hogy a kormány továbbra is békepárti, és ezen álláspontja miatti minden konfliktusnak állnak elébe. Egy aktuális ügyre reagálva azt is hangsúlyozta, hogy – immáron több európai állam mellett – Magyarország sem kívánja kitoloncolni azokat az ukrán állampolgárokat, akiket Ukrajna szeretne otthon tudni, hogy besorozhatók legyenek a hadseregbe.

Miután a fenti témákat a miniszterelnök ismertette, rátért azokra a konfliktusokra, amik meghatározók lehetnek az ősz folyamán a külpolitikában. Több olyan ügyet is említett, amivel részben Brüsszellel, részben az amerikai baloldallal szemben a magyar kormányzat álláspontja szerint fel kell vállalni a harcot – fogalmazott Rotyis Bálint, aki szerint

a kormányfő egy nagyon karakteres, egyértelműen a magyar szuverenitást védő külpolitikát foglalt össze.

A kormányfő szintén konfliktusos kérdésként jelölte meg az árstopok – itt elsősorban a rezsicsökkentésre és a kamatstopra kell gondolni –, a gyermekvédelem és a migráció ügyét, illetve Ukrajna támogatásában a támogatás mikéntjét. Utóbbit illetően Orbán Viktornak az az álláspontja, hogy a kormányzatnak egy szuverenitást védő külpolitikát kell képviselnie a brüsszeli és amerikai baloldali szándékkal szemben. „Külön kiemelte Soros György érdekeltségeit, illetve az ő szándékait” – jegyezte meg az elemző.

Rotyis Bálint a beszéd alapján arra következtetett, hogy

ahogyan eddig is megvoltak a viták és konfliktusok – Brüsszellel –, azok a jövőben is meglesznek.

„A kormányfő lefektette azokat a cölöpöket, ahol a kormány nem fog engedni.” A Nézőpont Intézet munkatársa szerint Orbán Viktor ugyanakkor azt is hangsúlyozta – nem először –, hogy a magyar külpolitikának része az is, hogy gesztust gyakorolt, miszerint nem kívánja ráerőltetni másokra az akaratát, cserébe azt várják, hogy tartsák tiszteletben a magyar kormányzat gondolkodását az érintett kérdésekben. „Tehát egyfajta kiegyezést ajánlott” – fűzte hozzá az elemző.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×