Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Mentorok készítik fel a diákokat a középiskolai élményekre

A kormány célja az, hogy 2030-ra minden mai általános iskolás Magyarországon rendelkezzen legalább szakmával vagy továbbtanuljon - mondta el a közmédiának György László.

A Tanítsunk Magyarországért! program koordinációjáért felelős kormánybiztos a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Hejőkeresztúron, az általános iskola szabadtéri kondiparkjának átadóján vett részt. A közmédiának elmondta: a Tanítsunk Magyarországért! program társalapítóival arra keresték a választ, mi az oka annak, hogy a diákok 54 százaléka középfokon lemorzsolódik. Arra jutottak, hogy amíg a gyermekek nem végzik el az általános iskolát, nem hagyják el településüket. Amikor pedig bekerülnek egy új közösségbe, a közösségváltás és a rendszeres utazás "sokkszerű élmény" számukra.

A programban egyetemista mentorokat készítenek fel arra, hogy 6., 7. és 8. osztályos tanulókkal heti egy napot foglalkozva felkészítsék őket a középiskolai élményekre.

György László úgy fogalmazott, a mentorok segítségével megismertetik az iskolásokkal a "településeken túli világ izgalmait", a továbbtanulási lehetőségeket, a szakiskolákat, gimnáziumokat, az egyetemet, valamint a kikapcsolódási és a munkalehetőségeket.

A programot 2018 decemberében jelentették be és 2019 szeptemberében indult az első mentorálás. Négy év elteltével több mint ezer egyetemista mentorál 4700 általános iskolást.

A szabadtéri konditerem átadásával kapcsolatban megjegyezte: több kutatás is igazolja, van összefüggés a fizikai motorikus képességek és a szürkeállomány fejlődése között, és a mozgással fejleszthetők a kognitív képességek is. A kondiparkot - melynek értéke 12,5 millió forint - a Katker2005 Kft. adományozta az általános iskolának a Tanítsunk Magyarországért! programban. Az eszköz segítségével mostantól a szabadban is megtarthatók a testnevelés órák.

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, a Tanítsunk Magyarországért Alapítványt elnöke köszöntőjében arról beszélt, az egyetem tanárképzése azért változhatott meg, mert a hejőkeresztúri általános iskola és az ottani szellemiség "megtermékenyítette". Kiemelte, a mai napig követik a tanárképzésben azokat a hagyományokat, amelyeket az iskolában tanultak a pedagógusoktól, a gyermekektől és az ottani "légkörtől", és ezen nem is szeretnének változtatni.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×