Az energetikai állami cég azt írja a közleményében, hogy "a Corvinus projektnek semmi köze a Békés vármegyei földrengéshez".

Ezek után hosszan érvelnek az igazuk mellett. A Corvinus projektben résztvevő vállalatok, az MVM CEEnergy Zrt. és a Horizon General LLC. kijelentik, hogy semmiféle összefüggés nincs a Corvinus projekt kivitelezése és az elmúlt hetekben regisztrált magyarországi földrengések között. A feltételezés egyebek mellett a helyszínek közötti távolság miatt és a békési gázmezőn folyamatosan végzett kötelező mérések szerint is téves, alaptalan.

A földrengés által érintett terület és a Nyékpuszta mező egymástól teljesen eltérő geológiai képződményekben helyezkedik el. A földrengés epicentruma aljzati képződményben, míg a Nyékpuszta mező Miocén korú üledékes kőzetben található.

A Corvinus projekt és a földrengések közötti összefüggés a fúrás helyszínétől való távolság és a fúrások mélysége alapján is teljességgel kizárt.

A regisztrált földrengések Szarvas környéki epicentruma légvonalban 40-50 km távolságban van a Nyékpuszta mezőtől. A Corvinus projektben folyó tevékenység esetleges szeizmikus hatása ilyen távolságból elképzelhetetlen. A regisztrált földrengések mélysége legalább 10 kilométerre becsülhető. Ezzel szemben a Corvinus projektben végzett tevékenység jóval sekélyebben, 4 kilométeres mélységben zajlik. Ezt a munkálatok során folyamatosan végzett ellenőrző mérések is alátámasztják.

A Corvinus projekt hiánytalanul eleget tesz a környezeti terhelést figyelő monitoring rendszer üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségének is, nagy érzékenységű és felbontóképességű szeizmikus mérőrendszert alkalmaz. A mérések alapján kijelenthető, hogy az egyes eljárások, munkafázisok során egyszer sem regisztráltak földrengésre utaló hatást.

Aki szkeptikus

Korábban Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja azt írta, önmagában a földrengés nagysága nem lenne szokatlan, ám a Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, 99 földrengés pattant ki. A felhőszerűen elhelyezkedő, rövid idő alatt kipattanó földrengések nem tipikusak hazánkban, főleg mivel kis mélységben, 6-8-10, illetve 20 km közötti mélységben pattantak ki.

Ezt később Harangi Szabolcs geológus árnyalta. Arról beszélt, hogy a magyarországi területen találhatók aktív és potenciálisan aktív zónák.

„A friss térképet nézve, a mostani békési rengések pedig összefüggésbe hozhatók olyan aktív vagy potenciális törésvonalakkal, amik ott futnak, tehát életszerű azt gondolni, hogy ezek természetesek is lehettek.”

Természetesen vannak ember által kiváltott földrengések, amiket viszonylag egyszerű „lenyomozni” – mondta az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója, aki szerint az ok-okozati kapcsolatot 100 százalékban azért nagyon nehéz bizonyítani, de nagy valószínűséggel azért összeköthetők, lásd korábban Svájcban, Hollandiában. Ehhez azonban nemcsak a földrengés kipattanási helyét, magnitúdóját, fészekmélységét, stb., hanem az tis tudni kell, hogy hol, mikor, milyen intenzitással, milyen repesztéses művelet folyt.”