"Ha a költségvetésből indulunk ki, akkor jövőre 6019 milliárd forint lesz a terv szerint, ami messze a legnagyobb kiadási tétel az állami költségvetésben" – válaszolta az InfoRádióban Farkas András nyugdíjszakértő arra a kérdésre, hogy egy évben mennyit kell a kormánynak nyugdíjakra költeni.

A nyugdíjköltségvetés idén is meghaladja az 5500 milliárd forintot, és ebben még nincs benne a novemberben várhatóan esedékes kiegészítő nyugdíjemelés költségvetési igénye. Hozzátette: egy százalékpontnyi nyugdíjemelés idén nagyjából 55 milliárd forintba kerül, jövőre ez megközelíti a 60 milliárd forintot.

"Óriási összegekről van szó, és ezért is érzékeny mind a kormányzat, mint a lakosság arra, hogy miként alakul például a nyugdíjkorhatár. Az egyik legfontosabb szabályozó eszköz az állam kezében, hogy mikortól engedi el az embereket nyugdíjba, illetőleg meddig próbálja őket a munkaerőpiacon tartani" – jelentette ki Farkas András.

Kiemelte: a munkaerőpiacon tartás lényege, hogy az adott személy munkája során járulékfizető, és későn veszi majd igénybe a nyugdíjat. A nyugdíjkorhatárt ugyanakkor "nem lehet az egekbe kitolni", hiszen a várható élettartamoktól erősen függ, és méltánytalan lenne olyan magasra emelni, hogy a nyugdíjas éveknek ne legyen értelme. A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy

a kormányzatnak még nincs olyan terve, hogy emelje nyugdíjkorhatárt.

Javaslat szintjén is csak az hangzik el, hogy az Európai Unió ellenállóképességi és helyreállítási tervében szereplő forrásokhoz úgy tudná hozzájutni Magyarország, ha az egyik feltételként bevezetnének egy olyan nyugdíjreformot, ami a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát erősítené. Ebből a fenntarthatóság része, hogy miként alakul a nyugdíjkorhatár.

Farkas András szerint az elmúlt 12 évben nagy nyugdíjkorhatár-emelés volt Magyarországon: 2010-ben még 62 év volt, 2022-re már 65 évre emelkedett. Ma az 1957. január 1-je után születettek már csak 65 éves korban mehetnek nyugdíjba, ez alól egy kivétel van: a nők kedvezményes nyugdíja, amikor az érintett életkorától függetlenül elmehet teljes nyugdíjba, ha legalább 40 évi jogosító időt szerez.

A szakértő szerint a nyugdíjkorhatárt csak akkor érdemes megemelni, ha elfogy a pénz a nyugdíjkasszából, noha ez mindig hatalmas ellenállást kelt a társadalomban.

"Szerintem ennek a közeljövőben semmilyen realitása nincs Magyarországon, mert jelen pillanatban egy 65 éves kort megélő férfinek a további várható élettartama négy évvel rövidebb, mint az uniós átlag, és a nőknél is majdnem négy évvel rövidebb a 65 éves korukban várható további élettartam"

– mondta Farkas András, hozzátéve, emiatt nincs olyan kényszerítő erő, hogy tovább kell emelni a nyugdíjkorhatárt. Nem beszélve arról, hogy a 65 évnél magasabb életkorban szűkül azon munkalehetőségek száma, amiket el tudnak látni az akár krónikus betegségekkel küzdő idősebb emberek.

Kérdés, hogy a nyugdíjasoknak "milyen túlélési stratégáik" lehetnek. Az egyik, hogy megpróbálnak dolgozni a nyugdíj mellett, ez például a kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek esetében megszokott, hiszen adott esetben 60-61-62 éves korukban még teljes erőbedobással tudnak dolgozni. A férfiak esetében "nagyon valós ez a probléma", hiszen a további várható élettartamot erősen befolyásolja, hogy ebből hányat tudnak egészségben tölteni. Ebben Európában "az utolsó előtti helyen kullogunk", az egészségben töltött évek száma 4,5 évvel rövidebb az európai átlagnál.

"Jóval nagyobb hatású lenne, ha ez a bizonyos nyugdíjreform után, amit 2025. március 31-én már be is kellene vezetünk Magyarországon – noha az elemeiről még egyelőre semmilyen hivatalos tájékoztatás nem történt –, a nyugdíjak összege valamilyen módon magasabb lehessen, mint jelenleg" – mondta Farkas András nyugdíjszakértő.