A Közlekedési és Beruházási Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta (szeptember 26-ig) a reklámrendelet-tervezetet, amely egy 2024-es kormányrendeletet módosít, és amely drasztikus szigorításokat tartalmaz a közterületi reklámok és reklámeszközök elhelyezésére vonatkozóan.

A kormány álláspontja szerint ugyanis – a vonatkozó jogszabályok alapján – jövő nyártól minden új óriásplakát, önálló citylight reklámeszköz, továbbá a nagyméretű és kisméretű egyedi reklámeszközök kihelyezése jogszerűtlen.

A rendelet

• rögzíti a máshol nem részletezett „egyéb reklámeszközök” körét és ezek településen belüli eloszlását.
• megtiltja, hogy beépítésre nem szánt területen az egyéb reklámeszköz kategóriába tartozó hirdetés jelenhessen meg.
• előírja a szabadon álló citylight reklámeszközök eltávolítását, ilyen hirdetések legfeljebb az utcabútorok részeként maradhatnak fenn, ideértve a telefonfülkék oldalán.
• előírja, hogy a gyalogos aluljárók és a metró kivételével mindenhonnan el kell távolítani minden kisméretű, azaz egy négyzetméternél kisebb felületű egyedi reklámeszközt.

A települési önkormányzatok – a fővárosban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatok – visszakapják a hirdetések engedélyezési, ellenőrzési és helyi szabályozási jogkörét. Budapest már rendeletet is hozott az ügyben.

Mindezzel kapcsolatban Bauer Tamás, a Magyar Reklámszövetség közterületi tagozatának vezetője közölte: szakmai oldalról mindent megtesznek azért, hogy a lehetséges hátrányos hatásokra felhívják a döntéshozók figyelmét.

Emlékeztetett: a főváros egészen radikális szabályozást hozott, még a kormányrendelet megjelenése előtt drasztikusan csökkentette azon felületek számát a főváros közterületein vagy a közterületről látható helyeken, ahova reklámok kerülhetnek.

„Ez gyakorlatilag a budapesti reklámfelületek kétharmadát azonnal eltünteti, hiszen Budapest bevezetett egy olyan méretkorlátot – 5 négyzetméter –, ami ezeknek a felületeknek a jelentős részére igaz. És mi azt feltételeztük, hogy esetleg a kormányrendelet valamennyit enyhít majd egy olyan, úgynevezett egyéb kategórián keresztül, ami a törvénybe bekerült, és aminek definícióját majd ez a kormányrendelet adja meg. De a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet épp ellenkező logika mentén halad, tovább szigorítja a felületekre vonatkozó szabályozást. Jellemző példák az óriásplakátok, amelyek nem összekeverendők az óriási plakátokkal, tehát mondjuk egy épület homlokzatára húzott reklámhálóval. Ez a fekvő formátumú, nagy darabszámban elérhető reklámeszköz, amelynek számát körülbelül a 90 százalékkal csökkenti a kormányrendelet. Azért nem tudjuk pontosabban megmondani, mert településszerkezeti övezetekhez köti azt, hogy hol lehet ezeket fenntartani” – mondta Bauer Tamás.

Ha ez a szabályozás a most megismert formájában életbe lép, akkor a Magyar Reklámszövetség számításai szerint 20 721 ember, illetve család lesz érintett. Természetesen közülük nem mindenki veszíti el a munkahelyét, közéjük számolták ugyanis például azokat, akiknek a magánterületén óriásplakátot helyezhettek el. A táblatulajdonosok ilyenkor a terület tulajdonosának bérleti díjat fizetnek, ami a szigorítással megszűnik. Ez a szervezet szerint 19 ezer embert érint, például akiknek a kertjük végében áll egy óriásplakát, vagy ha egy társasházon óriásplakát, reklámháló szerepel, az is ide tartozik.

Bauer Tamás szerint a citylight reklámeszközök (az álló formátumú, hátulról megvilágított berendezések, amelyek utcabútorokon, vagy ahogy jobban ismert, utasváróban helyezkednek el) megmaradhatnak, de csak ezeken a helyeken, és a fent említett tilalom miatt az értékük, az áruk jócskán emelkedni fog, amivel néhány cég járhat jól, míg mások üzlete drasztikusan beszűkülhet.

Bauer Tamás szerint a két, eddig is piacvezető nagy cég tud talpon maradni, nekik vannak citylight berendezéseik az utasvárókban, de több száz olyan cég, amelyik csak óriásplakáttal vagy csak reklámhálóval rendelkezik, várhatóan január elsejével tönkremegy.

Az egész reklámszigor a gyűlöletkeltő, úgynevezett kék plakátok megrendszabályozásával indult. A Magyar Reklámszövetség felidézte: törvény született már erre.

„A reklámberendezéseket szabályozó törvény kimondja azt, hogy gyűlöletkeltő, megalázó plakátok soha többet nem kerülhetnek ki ezekre a felületekre. Ezzel mi maximálisan egyetértünk. Mi ugyanúgy elszenvedtük akár magánemberként ezeket a kampányokat az elmúlt években. Ezzel kapcsolatos tévedés, hogy a közterületi piac egyformán, egy emberként volt érintett ebben – a gyűlöletkeltő propagandával kapcsolatos reklámköltés valójában nagyon kevés cégre koncentrálódott. A többi cég, a cégek 90 százaléka nem részesült ezekből a kampányokból, és bevételt sem realizált belőlük” – mondta a szakember.

A Magyar Reklámszövetség még egy kutatást is készített, amelynek az lett az eredménye, hogy a kereskedelmi reklámokat az emberek négyötöde egyáltalán nem érzi zavarónak, sőt pozitív visszajelzéseket adott. Ugyanez nem igaz sem a politikai hirdetésekre, amit az emberek többsége elutasít, sem a gyűlöletkeltő propagandára, amit pláne elutasítanak Bauer Tamás szavazi szerint. Viszont a kereskedelmi hirdetések között sok olyan kulturális hirdetés is van például, amit az emberek többsége üdvözöl: egy fesztiválplakát, egy zenei rendezvény, egy helyi, kis közösségeket érintő program is jellemzően ezeken az eszközökön jelenik meg.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.