Az oktatási demonstrációkról a magyar társadalom 70 százaléka hallott és ismeri is a problémákat, a célokat. Ez nagyon nagy ismertsége egy közpolitikai témának, ami nem szokott jellemző lenni. "Főleg úgy, hogy további 27 százalék hallott róla, de nem ismeri egészen pontosan a problémákat és a célokat" – mondta az InfoRádióban az Idea Intézet stratégiai igazgatója.

A szakmák megítélését is vizsgálták a hasznosság, a hatalom vagy befolyás, illetve a kereset dimenzióit vizsgálva – mondta Böcskei Balázs. A tanárokat látják a hasznosságukat tekintve leginkább fontosnak. A tűzoltók és az egyetemi tanárok vannak még nagyjából egy szinten a pedagógusokkal a felmérés szerint.

"A megkérdezetteknek az a megélése, hogy a tanárság mind a keresetet, mind a hatalmat tekintve a legkevésbé presztízsgazdag szakmák közé sorolandó. Tehát érzi azt a társadalom, hogy miközben hasznosságuk megkérdőjelezhetetlen, a keresetük, illetve a befolyásuk csekély."

Böcskei Balázs a felmérés adatait ismertetve elmondta: többségi véleményen vannak azok, akik szerint jogosak a demonstrációk, tiltakozások, sőt az is jogos, hogy a diákok is az ügy mellé állnak. Ugyanakkor

a megkérdezettek majdnem 40 százaléka ért egyet azzal, hogy a tiltakozások esetében a diákokat felhasználják, és ezt felháborítónak is tartják.

A társadalom 30 százaléka szerint még az is megengedhető lenne, hogy a tanárok céljaik elérése érdekében például ne tartsák meg a szóbeli érettségi vizsgákat, míg 36 százalék azt mondja, hogy a diákok miatt az érettségi rendjét nem szabad veszélyeztetni. 28 százalék szerint csak politikai célokat szolgálnak a részvétel-megtagadások.

Vagyis a többség úgy látja, hogy az oktatás hivatásszerű rendjének ellátása az elsődleges szempont – tette hozzá az Idea Intézet stratégiai igazgatója.