eur:
391.04
usd:
359.36
bux:
72517.16
2024. július 19. péntek Emília
Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kovács Zoltán: Brüsszelnek az észérvek nem számítanak

Az unió költségvetési javaslatában szereplő felvetések komolytalanok és azok a jelenleginél is hátrányosabb helyzetbe hoznák Magyarországot – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Kovács Zoltán a pestisracok.hu oldalon szerdán megjelent videointerjúban kifejtette: „Az igazságtalanságot most már tizenegy éve élvezzük”, kipécéznek egy-egy országot mindenféle objektív alap nélkül. Hozzátette, szisztematikus visszaélésnek vagyunk elszenvedői, 2015, a migrációs válság kezdete óta Magyarország 600 milliárd forintnál is többet költött határvédelemre, és „egy kanyi vasat nem adtak arra”, hogy nemcsak a saját, hanem Európa határait is védjük.

Kovács Zoltán rámutatott: most, az állam és kormányfők tanácsának korábbi döntését megkerülve, egy olyan javaslatot tettek az asztalra, ami a jelenleginél is hátrányosabb helyzetbe hozza Magyarországot a kötelező kvótákkal és a regisztrációs kötelezettség előírásával. Eközben pedig visszatartanak olyan forrásokat, amelyek az országnak járnának – húzta alá, hozzátéve: ez nem ajándék, vagy valamiféle donáció, hanem kompenzáció az európai államok közös piacán.

Új feltételként lépett be a jogállamiság, a kondicionalitási eljárás, ami értékelése szerint nem szól másról, mint a renitens tagállamok politikai megfenyítéséról és ideológiai fegyelmezéséről.

Kitért arra, hogy Ukrajna megsegítésére eddig már több mint 70 milliárd eurót költött el az unió, és ehhez kérnek még további 50 milliárdot. Komolytalannak tartják a felvetést – mondta, rámutatva: Brüsszel nem számolt el az eddig elköltött forrásokkal, azzal, hogy pontosan mire fordították ezt az összeget, és azzal sem, ami Magyarországnak járna.

Hol van a pénz? – tette fel a kérdést Kovács Zoltán, aki szerint mivel nagy tételeben kérnek újabb pénzt, erősödik a gyanú, hogy ez a forrás már nincs meg, már elköltötték. Szóvá tette, arra is „van arca” az Európai Bizottságnak, hogy a saját fizetésemelésükre pénzt kérjenek, miközben egész elképesztő összegeket keresnek a brüsszeli bürokráciában dolgozók.

A tanárok béremeléséről az államtitkár kifejtette, hitelből nem lehet és nem szabad bérfejlesztést csinálni. Kiállt a tanárok béremelése mellett, de azt is hangsúlyozta, hogy ezt az ország teherbíró képességével összhangban kell megtenni. A magyar baloldali EP-képviselőkről szólva feltette a kérdést:

ha valaki hatmillió forintnak megfelelő eurót keres, az miért akadályozza, hogy rendezni tudják a pedagógus béreket.

Rámutatott: nincs magyarázat a források visszatartására, Magyarország „minden objektív mérce szerint jól használta fel és használja fel az európai forrásokat”. Olyan jeleket látnak, hogy az észérvek nem számítanak, csak az ideológiai feltételek és érvek maradtak – mondta.

A kötelező betelepítési kvótáról azt mondta, ez egy migránskvóta, kötelező szétosztási mechanizmus, amit 2015-ben már láttak.

Kimondva-kimondatlanul támogatják az illegális migrációt, s az elmúlt nyolc évben nem született jobb ötlet, jobb megoldási javaslat Brüsszel részéről – közölte. Megerősítette: Magyarország megoldási javaslata egyértelmű, az unió jogrendszere és értékrendszere maradjon sértetlen, amit csak a külső határokat megvédésével lehet elérni. Ezt az álláspontot a közép-európai országok is osztják – mutatott rá.

Rögzítette: a magyar kormány minden lépése mögött a magyar érdekek képviselete áll. A szaporodó nézeteltérések nem abból fakadnak, hogy Magyarország konfliktusosabbá vált, hanem abból, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyre több olyan területen próbál szabályozni, ajánlásokat tenni, amihez az uniónak nincs köze.

Ezzel a lopakodó formában zajló kompetencia- és hatáskörelvonással nem fogunk messzire jutni, inkább szétverik a tagállamok együttműködésének a szövetét, mint megerősítik

– összegzett.

A Wagner csoport lázadásának következményeit firtató kérdésre úgy válaszolt, ehhez csak akkor lenne közünk, ha a magyar emberek biztonságát sértő fejleményekkel kellene foglalkozni. Az a felismerés ugyanakkor láthatóan hiányzik Európában, hogy Oroszország és az ottani politikai-hatalmi rendszer másként működik, mint a nyugat-európai államokban. Óva intett mindenkit a sarkos és téves következtetések levonásától az ottani folyamatokat illetően. Mindenkit a saját közegében kellene megérteni és kellő tisztelettel közelíteni – jegyezte meg.

Elmondta azt is, Karácsony Gergelyék mindenkit hülyének néznek azzal, hogy dobozokba gyűjtött mikroadományokból kapta az ötszázmillió forintot. Minden magyar ember fejébe szöget ver, hogy is van az, hogy egy kerületi önkormányzati képviselő mikroadományokat helyez el tíz és százmilliós tételekben – mondta.

Teljesen nyilvánvaló módon megkerülték a pártok és a kampány finanszírozására vonatkozó törvényeket, amelyeknek egyébként az a célja, hogy a külföldi beavatkozásnak még a lehetőségét is elkerüljék - mutatott rá.

Megjegyezte: olyan sok kérdés merül fel, hogy azok megválaszolása a baloldali képviselők részéről hosszú hónapokig tarthat.

Címlapról ajánljuk
A hőség hatásai: pótolhatatlan veszteségek, brutális anyagi károk

A hőség hatásai: pótolhatatlan veszteségek, brutális anyagi károk

A 2022-es évhez hasonlóan idén is fennáll a veszélye annak, hogy a forróság akár egy százalékkal csökkentse a hazai GDP-növekedést – mondta az InfoRádióban a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Regős Gábor szerint leghamarabb október-november környékén derülhet ki, hogy az agrárium a harmadik negyedév végéig milyen mértékben járul hozzá a GDP alakulásához.

Orbán Viktor: nem úgy megy, hogy megkérjük az orosz vagy az ukrán elnököt, hogy ne bombázzon

A miniszterelnök péntek reggel hosszabb interjút adott a Kossuth rádiónak. Szerinte akár az év végére "többségbe kerülhet" a Patrióták Európáért pártcsalád, az EP jelenleg harmadik legnagyobb frakcióját adó tömörülés. A béke szerinte nem úgy érhető el, hogy az orosz vagy az ukrán elnököt megkérjük, hogy ne bombázzon.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×