Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Young woman with red hair buying groceries in a local supermarket, feeling depressed by the high prices in the store and leaning on her shopping cart
Nyitókép: Brothers91/Getty Images

Ha bejön a kormány terve, drasztikusan csökkenhet a perek száma Magyarországon

Átalakítja a békéltető testületek működését az Igazságügyi Minisztérium törvényjavaslata. A tervezet szerint a megyei jogú városokban is biztosítanak majd heti egy alkalommal személyes meghallgatást a fogyasztóknak, de általánossá teszik az online meghallgatást is. A változásokat a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége üdvözli – mondta az InfoRádióban Baranovszky György elnök.

Számtalan olyan jogszabály született az elmúlt egy évben, amely a fogyasztók érdekeit szolgálja Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége elnöke szerint.

"A fogyasztóvédelmi törvény most benyújtott módosítása lényegében a békéltető testületek működését alakítja át. Ezek alternatív vitarendezést folytatnak le, ha nem sikerül a vállalkozással a fogyasztónak megegyeznie, ebben segítséget fognak nyújtani a békéltető testületek, gyors, ingyenes eljárás keretében igyekeznek egyezséget létrehozni a fogyasztó és a vállalkozás között" - mondta az InfoRádióban Baranovszky György.

Azért üdvözli a FEOSZ a törvényjavaslatot, mert megalkotása előtt számtalan egyeztetést folytattak le velük az érintett minisztérium részéről, sok javaslatukat el is fogadták.

A változtatások lényege, hogy

  • a városokban hetente lehetőség lesz egy személyes meghallgatásra
  • az online meghallgatás is dominánssá válik
  • régiókban fognak működni a békéltető testületek
  • a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek jelölhetnek tagokat a békéltető testületekbe
  • állandó ügyfélszolgálatok állnak majd a fogyasztók rendelkezésére, ezek online/telefonos ügyfélszolgálatok néhány héten belül elérhetők is lesznek.

"Nagyon sok jogszabály-módosításra kerül most sor, de nemcsak azért, mert a kormány úgy gondolja, hanem az uniós jogalkotás következtében is számos jogszabályt át kell majd ültetni" – mondta Baranovszky György.

Példaként említette a gyermektáboroztatást, ahol el szeretnék érni, hogy szabályozott legyen az, hogy ki üzemeltethet tábort, milyen feltételeket kell betartani, és mit kell tenni hibás teljesítés esetén. "Tavaly is több probléma volt, a jogalkotó is tisztában van ezzel" – mondta Baranovszky György, aláhúzva, hogy ez is a családokat védi majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×