Kincses Gyula elmondta: már több mint huszonötezer orvos jelezte, hogy megtartja a kamarai tagságát. Ez a tagoknak több mint ötven százaléka és az aktív orvosoknak körülbelül hetven százaléka. A különbség abból adódik, hogy sok nyugdíjas és olyan orvos is tagja a szervezetnek, aki nem végez gyógyító tevékenységet.

A parlament egy nap alatt hozott döntéséről a kamara elnöke azt mondta, hogy annak legfőbb célja a köztestület meggyengítése és ellehetetlenítése volt. Ez azonban nem sikerült, mert egyrészt az aktív orvosok nagyobb része a kamarát választotta, másrészt akik tagok maradtak, azok nem kényszerből tették, hanem azért, mert aktívan akarnak tenni az orvostársadalomért.

"Amit viszont elvesztettünk, az az etikai eljárás

– folytatta Kincses Gyula –, amely az orvoslás egy speciális területe. Az orvosok történetileg is mindig saját maguk igyekeztek rendet tartani, úgy mint egy céhben, ahol a minőségre, az orvostársadalom hírnevére saját maguk vigyáztak. Ezért a kamara etikai rendszere szigorúbb volt, mint a jogszabályok."

Az elnök szerint igazából az volt a vezérlő elvük, hogy nem elég jogszerűnek lenni, hanem ennél jobbnak, etikusnak is kell lenni. Most ezt a lehetőséget vette el tőlünk a kormány és ennek félő, hogy súlyos következményei lesznek, hiszen innentől kezdve ugyanaz a belügyminiszter hozza az etikai szabályokat, aki kinevezi a végrehajtással megbízott embereket is.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke még ennél is aggasztóbbnak nevezte azokat a sajtóértesüléseket, hogy a testület etikai rendszerét a beszedett büntetésekből fogják finanszírozni. Kincses Gyula szerint felháborító, ha azt terjesztik, hogy ezentúl a kamara etikai testülete a saját maga fenntartása érdekében akar majd minél több büntetést kiszabni.

Az orvosi köztestület vezetője úgy véli, hogy

az ellenük indított támadások hátterében van egy formális indok, ami azonban hazugságon alapul.

Azon, hogy a kamara megfenyegette azokat az orvosokat, akik aláírták az ügyeleti szerződést. A valós ok feltehetően az lehetett, hogy a kormány végre nekilátott az egészségügy átalakításához, amivel egyébként a MOK is egyetért – mondta Kincses Gyula. Arra is emlékeztetett, hogy az alapelvekben sincs érdemi különbség a kamara és a kormány álláspontja között. Ugyanakkor a MOK tiltakozik a háziorvosi rendszer átalakítása ellen, mert az veszélyezteti az ellátást, azt kockáztatja ezzel a kormány, hogy nem lesz elég háziorvos az aprófalvakban. Ez elleni tiltakozva szólította fel a MOK az orvosokat, hogy ne csatlakozzanak az új ügyeleti rendszerhez. A kormány azért indított támadást a kamara ellen, mert látta a tiltakozó akció kiterjedtségét és azt, hogy az orvostársadalom erős érdekérvényesítéssel rendelkezik.

A kamara elnöke arról is beszélt, hogy az erőszakkal átvitt reform ellen hatásosan tudnak fellépni és ez aggasztja a kormányt, ezért meg akarta gyengíteni a köztestületet. "De ebből az összecsapásból a MOK megerősödve került ki" – hangoztatta Kincses Gyula.

Az orvosok tiltakozása miatt azokban a megyékben, ahol az új ügyeleti rendszer elindult, csak valamilyen külső erőforrás bevonásával sikerült megszervezni az ellátást. A MOK elnöke ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ők

nem az ügyelet megtagadására szólították fel a tagjaikat.

Azt kérték tőlük, hogy lássák el az ügyeleti feladataikat, de aki nem ért egyet az új rendszerrel, az ne írja alá a szerződést, hanem támadja meg a határozatot. Kincses Gyula azt mondta: el kell menni a beosztott ügyeletre és nem szerződés aláírásával, hanem más módon kell ügyelni, mivel a Magyar Orvosi Kamara célja nem az, hogy a betegellátást akadályozza.